A
képregények iskolai felhasználása
Képregények az
iskolákban
Készítsünk könnyen
képregényeket!
Gyerekkoromban nagy örömmel olvasgattam
a Góliát vagy a Kockás képregények történeteit. Tetszettek az egyszerű rajzok,
és a történeteik is érdekeltek. Sokat olvastam ilyen füzetecskéket, viszont
eszembe sem jutott, hogy rajzoljak is. Nem tudtam jól rajzolni, tehát lemondtam
róla. A mai gyerekek viszont könnyen készíthetnek képregényeket az internet
segítségével. Még akkor is, ha úgy gondolják, hogy nem tudnak rajzolni. Ma már
nem kell több egy érdekes képregény szerkesztéséhez, csak némi számítógépes
tudás, és egy jó adag kreativitás.
A képregényeket viszont nemcsak önmaguk
szórakoztatására készíthetnek a tanulók, hanem tanórai keretek között is
pedagógiai célzattal. A könnyen kezelhető programokkal gyorsan készíttethetünk
a diákokkal látványos képregényeket.
Milyen programokat használhatunk?
Ha az interneten képregényszerkesztő
programokat keresünk, igen sokat találhatunk. Nagy a választék az egyszerűen
használható, kevés választási lehetőséget adó programoktól kezdve egészen a
teljesen szerkeszthető, animálható programokig. Sajnos jól felhasználható
magyar nyelvű programmal nem találkoztam, viszont az angol nyelvű programok
használatát könnyen el lehet sajátítani alapfokú nyelvtudás birtokában is.
Fontos volt a programok kiválasztásánál, hogy ingyenesek, vagy legalább
ingyenesen működő verziójuk legyen. Viszont mindegyik programhoz telepítve kell
lenni az Adobe Flash Player programjának.
Két egyszerűbb
képregényszerkesztő
Nézzük talán az egyik legegyszerűbb
program, a Make Beliefs Comix
használatát! A program a www.makebeliefscomix.com címről indul.
Nincs szükség regisztrációra, a képregénykészítés a balra lent található Enter here gombbal indul. (A program
nehézkesen megy Mozilla Firefox böngészőben.) (1. ábra)
Középen a characters (szereplők) közül kiválaszthatjuk, melyik szereplővel
játszódjon a történet. Számos vicces és komolyabb szereplő közül válogathatunk.
Ilyenkor rákattintunk a képre, és ekkor megjelenik az alul balra található
szerkesztőablakban (selection window). Itt a piros háromszögekkel
kiválaszthatjuk, hogy milyen pózban és ruhában szeretnénk látni a figurát.
Végül egyszerűen ebből az ablakból ráhúzzuk a szereplőt az első képkockára.
Természetesen a háttereken is
változtathatunk: az egyszínű háttereken kívül különféle helyszínekre
helyezhetjük szereplőnket. Sajnos ezek az összetettebb hátterek fekete-fehérek.
A háttereket és az egyéb kellékeket jobbra az objects & scenes (tárgyak és helyszínek) ablakból választhatjuk
ki. Alul találhatók a buborékok, feliratok választógombja. Itt választhatjuk
ki, hogy hány kockás legyen a képregény: csak 2-4 kocka közül választhatunk. A
balra található menüsorban levő gombokkal módosíthatjuk az objektumokat -
mozgathatjuk, nagyíthatjuk, vihetjük a háttérbe vagy előre, tükrözhetjük őket.
A könnyű használatot érthető és humoros ikonok segítik. Szerencsére a magyar
felhasználók is jól tudják használni a szövegbuborékokat, vannak ékezetes betűk
is.
A program hátránya, hogy nem tudjuk elmenteni
és újraszerkeszteni munkánkat, csak kinyomtatni vagy emailben elküldeni. Ha
készen vagyunk a képregénnyel, akkor a legszélső kocka jobb oldalán levő nyílra
kattintva tudjuk ezeket a funkciókat elérni.
Nagyon hasonló módon működő, és hasonló
funkciókkal szerkesztő program a Comic Creator. ( www.readwritethink.org/files/resources/interactives/comic/index.html oldalról érhető
el.)
Ezek a programok sajnos korlátozott számban
mutatnak be háttereket, szereplőket és kellékeket. Nem lehet a szereplőket
mozgatni, animálni, érzéseket ábrázolni rajtuk. Nem lehet az elkészített
képregényeket megosztani, vagy beágyazni sem.
Két bonyolultabb
képregénykészítő
A
két következő program valamennyire bonyolultabb az fenti két programnál, ám
alkalmazásuk több választási lehetőséget biztosít, és érdekesebb képregények
készíthetők velük. A www.pixton.com oldalon
elérhető alkalmazás regisztráció után érhető el. Ez után kiválaszthatjuk, hogy
milyen típusú képregényt szerkesszünk. (Lehet választani rövidebb, hosszabb,
többsoros vagy manga verzió közül.)
Ha az első képkockára kattintunk, akkor
szerkesztőikonok jelennek meg a kocka bal felső sarkánál. Felülről lefele
haladva választhatunk szereplőket, beszédbuborékokat, kellékeket és háttereket.
Szerintem a legnagyobb különbség az első kettő programhoz képest, hogy itt a
szereplőket külön is mozgathatjuk. Egyrészt számtalan sok testhelyzet közül
választhatunk, de ha a szereplő valamelyik testrészére kattintunk, akkor azt
saját magunk is mozgathatjuk. (2. ábra) Ilyenkor az alul elhelyezkedő bal zöld
ikonra kell kattintani. Ha nem tetszik szereplőnk arca, akkor azon is
változtathatunk: érzéseket rendelhetünk hozzá. (Alul jobb zöld ikon). A
kellékek csoportosítva vannak téma szerint (sport, munka, természet, iskola,
stb.), de angol nyelven kereshetünk is.
Annak ellenére, hogy a program jól és
könnyedén használható, a megosztás és mentés számomra nehézségekbe ütközött.
Valószínű, hogy csak a fizetős, vagy a trial (harminc napig használható)
verzióban lehet könnyedén menteni.
Talán a leghasználhatóbb, de egyben a legkomplexebb
program számomra a Bitstrips volt ( www.bitstrips.com ). Ebben a
programban nem lehetett ugyan teljes mértékben mozgatni a szereplőket, viszont
a kellékek közül hatalmas számban választhattam. A megosztás is jól működik,
itt még beágyazható htm kódot is felajánl, hogy blogunkba is bele tudjuk
szerkeszteni. Ezeken kívül a képek minőségén is tudunk változtatni,
módosíthatjuk a színmélységet, vagy az áttetszőséget is a Filters (szűrők)
ablakában.
A bemutatott programokkal könnyedén és
gyorsan készíthetünk érdekes képregényeket. Felmerül bennünk a kérdés, hogy a
szórakozások kívül hogyan használhatjuk őket az oktatásban.
Képregényeket fel lehet használni bármilyen
szaktárgy keretei között, ahol valamilyen történetet vagy folyamatot mutatunk
be. Például művészek életrajzának egy-egy szeletét dolgozhatják fel a diákok
házi feladatként irodalomórára vagy énekórára. Így máris nem lesz olyan száraz
adatsor egy-egy életrajz.
Természetesen, amelyik tantárgyban
történetekről, eseményekről van szó, ott is jól lehet a képregényeket
felhasználni. Irodalmi művek egy kisebb részletét is fel lehet dolgozni.
Ilyenkor csak az egyszerűsített cselekményre lehet utalni, nem lehet
szépirodalmi mélységekről beszélni, de ismétlésre vagy általános iskolás
korosztályban jól használható. Nem is olyan könnyű kiválasztani a megfelelő
cselekményrészletet és szereplőket egy adott történetből! Történelemórán egy
kiválasztott eseményt is be lehet mutatni képregények segítségével. Itt sem
törekedhetünk az ok-okozati viszonyok teljeskörű bemutatására, de egy-két
képregénykocka segítségével felidézhetünk egy-egy eseményt. Sokat segíthet
olyan tanulókon adott témában a képregény, akik nehezebben szólalnak meg.
Ilyenkor a hívóképek segíthetnek a szóbeli kommunikáció megindításában. (4.
ábra)
Természettudományos tantárgyakban a folyamatok
bemutatására, az okok és következmények felvázolására használhatjuk fel a
képregényeket (3. ábra). Kérhetjük tanulóinkat, hogy házi feladatként a kémiai
vagy fizikai órai kísérletekből készítsenek képregényt. Így vizuálisan is
átismételhetik az órán történteket. Itt is elsősorban a vázlatosságon van a
hangsúly, a kémiai kísérlet képregényben való bemutatásakor nem lehet az
egyenleteket pontosan ábrázolni. Viszont a képek alá lehet írni a pontos
képleteket. Ugyanígy földrajzból társadalmi vagy természeti folyamatokat
ábrázolhatunk. Sokkal érdekesebb lehet megtanulni egy tengerpart felszínformálódását
a diákok saját képregénye segítségével, mint egy tankönyvi ábrából.
Természetesen nyelvtanításra is jól
lehet felhasználni a képregényeket. Nyelvvizsgán és érettségin külön feladat
képről való mesélés. Képregények segítségével olyan helyzetek és mozdulatok
leírását gyakorolhatjuk diákjainkkal, amikről esetleg nehéz jó képet találni. A
tanulók egymásnak is készíthetnek képeket, azokat egymásnak be is mutathatják.
Diktálásos feladatként leírunk idegen nyelven szavakkal egy képet vagy
történést, a tanulók pedig képregénykockák segítségével lerajzolják.
Megjelent: Közoktatási Vezető, 2013. október 60-62.
Megjelent: Közoktatási Vezető, 2013. október 60-62.
Kis
képregényszótár
comic
strip, cartoon –
képregény
panel,
box – kocka
background – háttér
ballon, bubble – szövegbuborék
prop – kellék
scene - helyszín
No comments:
Post a Comment