A közzétételi lista törvényi és tartalmi
hátteréről
Miben segít a közzétételi lista?
Az
iskolák és az óvodák a könnyen megoszthatnak információkat az intézményükről az
internet segítségével. A megosztott információk segítségével tájékozódhatnak a
szülők intézményválasztáskor, vagy például a köznevelési szakértők előzetesen a
különböző pedagógiai-szakmai vizsgálatok során. Az összehasonlítás akkor
működik igazán, ha az intézmények ugyanazon adatokat töltenek fel honlapjukra azonos
minőséggel és tartalommal. A közzétételi
lista, a törvényileg alapvetően fontos dokumentumok listája ebben segít. A
hatályos jogszabályok nemcsak törvényi kötelezettséget rónak az intézményekre,
hanem segítséget is adnak, hogy pontosan milyen formában kell megjeleníteni a
lényeges adatokat.
Milyen
jogszabályok kapcsolódnak az adatok megosztásához?
Alapvetően
két hatályos jogszabály szabályozza az oktatási-nevelési intézmények
információszolgáltatását a nyilvánosság felé. Az első ide kapcsolódó törvény, információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról[1] szóló törvény fejti ki részletesen a közintézmények
információszolgáltatási kötelezettségeit. A törvény részletesen bemutatja a
különböző intézménytípusokat, melyek kötelesek információt szolgáltatni
magukról, illetve definiálja és bemutatja a különböző közzétételi listákat.
Ebben a törvényben van leírva az információszolgáltatás módja is általánosan:
az adatszolgáltatás digitális formában történjen, ki lehessen nyomtatni vagy
letölteni adatvesztés nélkül a dokumentumokat díjszolgáltatás nélkül. Ezen
kívül figyelni kell a személyes adatok védelmére is.
A
második kapcsolódó jogszabály a kormányrendelet
a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról[2]. A
kormányrendelet részletesen bemutatja a közzétételi lista elemeit általánosan
és köznevelési intézménytípusokra vonatkozóan is. A jogszabály szövegéből
kiderül, hogy ezeknek az adatoknak minden tanévben, nevelési évben az október 1-jei állapotot kell tükröznie.
Az alábbi összeállítás csak
tájékoztató jellegű, a törvények által támogatott helyes közzétételi lista a
törvények részletes tanulmányozásával szerkeszthető meg.[3]
Milyen
dokumentumokat tartalmazzon a közzétételi lista?
A
fent említett kormányrendelet részletesen és átláthatóan, pontokba szedve
sorolja fel a közzétételi listákban megosztott dokumentumok sorát. A rendelet
először általánosan részletezi a listát minden intézménytípusra vonatkozóan. Ez
alapján minden intézménytípusban összesen hét különböző dokumentumot kell megosztani
az érdeklődőkkel (lásd. 1. ábra).
A
felsorolt általános dokumentumokon kívül a rendelet részletesen felsorolja az
egyes intézménytípusokra vonatkozó dokumentumokat. Ezek a specifikus
dokumentumok bemutatják az ott dolgozók számát és végzettségét; a diákcsoportok
számát és létszámát; a különböző tanulói versenyek eredményét; és az egyéb
szabadidős foglalkozásokat. Kiemelném, hogy az iskolákban meg kell osztani az
osztályok lemorzsolódási és bukási statisztikai adatait, valamint a házi
feladatok és dolgozatok szabályait (lásd: 1. táblázat).
Technikai és
tartalmi tanácsok
Az
iskolák és óvodák különböző módon osztják meg közzétételi listájukat
honlapjukon. Fontos, hogy már a kezdőoldalon látható legyen a közzétételi lista
menüje (felső vagy oldalsó menüben), hogy könnyen odataláljanak az olvasók. Ha
valamelyik almenüben elrejtve található a lista, nem biztos, hogy
végigböngészik az érdeklődők. Általános szabály nincs a lista megjelenítésére,
de a törvény ajánlja, hogy a KIR-ben megjelenő formában tegyék azt. Érdemes a
fejlécbe beleírni a hatályos jogszabályok számát, címét is, mellyel indokoljuk
a lista közzétételét.
Alapvetően kétfajta megjelentetés
lehetséges. Az első típusban felsorolják a dokumentumtípusokat, és a felsorolás
alatt egy vonallal elválasztva le lehet tölteni az egyes dokumentumokat. A
másik verzió talán jobban kiaknázza az internet adta lehetőségeket: a
dokumentumtípus linkjére rákattintva megjelenik a dokumentum. Érdemes úgy
beállítani a linkeket, hogy új ablakban nyíljanak meg, és pdf formátumban
legyenek feltöltve, nem wordben. Több intézmény lapján látható még a különleges
közzétételi jegyzék kifejezés (ez a megnevezés a régebbi szabályozásban
szerepelt), illetve konkrét utalást a korábbi, ma már nem hatályos jogszabályra
is – a honlapok folyamatos frissítése, és a hatályos jogszabályok követése,
átvezetése alapvető követelmény.
A honlapokon megjelenő, a
törvényeknek is megfelelő információk nagy mértékben megkönnyítik a különböző
olvasók objektív tájékoztatását, ők így kaphatnak megfelelő képet az intézmény
életéről és dokumentumairól.
Megjelent: Közoktatás Vezető, 2014. novembert 18-19.
[1]
2011. évi CXII. törvény az
információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, 33. § és 37. §
[2] 229/2012. (VIII. 28.) Korm.
rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 23.§, 24.§ és
25.§
[3] A cikk megírásában és a törvények
értelmezésében segítséget adott a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének
honlapja: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&fid=158&id=395
No comments:
Post a Comment