Az
oktatási rendszer egészére vonatkozó digitális stratégia készült el a Digitális
Jólét Program keretében. A dokumentum részletesen bemutatja a közoktatás mai
helyzetét, és konkrét fejlesztési javaslatokat, terveket vázol fel az
infokommunikációs fejlesztések tekintetében. A program többszereplős modellben
gondolkozik: többek között a fejlesztésbe a pedagógusokat, az intézményeket, a
tanulókat, a munkáltatókat és a kormányzatot is belekapcsolja.
Alapkoncepciók
Magyarország Oktatási Stratégiája
(továbbiakban DOS) a kormány által 1536/2016. (X. 13.) Korm. határozattal lett
elfogadva [1]. A
157 oldalas oktatási stratégia a magyarországi oktatási szereplők egészére ad
kitekintést. Stratégiai terveket fogalmaz meg a közneveléssel, szakképzéssel,
a felsőoktatással és a felnőttkori tanulással kapcsolatban.
Ezen kívül még részletesen foglalkozik a horizontális
pillérekkel, a tanulási életút nyomon követésével, az oktatási-képzési
akadálymentesítésével és a biztonsággal. (1. ábra) A fentiek közül elsősorban a
közneveléssel kapcsolatos részeket ismertetem nagy vonalakban.
 |
|
1.ábra:
Vertikális és horizontális stratégia.
(Forrás: DOS, 31. o.)
|
A DOS alapvető célkitűzése, hogy az
oktatási intézményekből kikerülő tanulók a 21. századi elvárásoknak nagy
mértékben megfeleljenek. Olyan munkavállalók legyenek, akik magabiztos
digitális kompetenciákkal rendelkeznek, alkalmazkodni tudnak a digitális kor
kihívásaihoz.
A stratégia hangsúlyozza, hogy a
fejlesztések nem kapcsolódhatnak csak az informatika tantárgyához: olyan
képességek elsajátítását tűzi ki célnak, amik a közoktatás egészét áthatják.
Olyan komplex fejlesztést ígér, ami hatással van nemcsak az eszközparkra, hanem
új szemléletet hoz a pedagógiai módszertanban is. Az egész életen át tartó
tanulás szorosan kapcsolódik a digitális képességek fejlesztéséhez. A technikai
fejlődés folyamatos fejlesztési lehetőséget jelent a pedagógusoknak és a
diákoknak egyaránt.
A stratégia fontosnak tartja, hogy az
iskolai adminisztráció digitálisan támogatott legyen, illetve a mérés-értékelés
és a tanulási életút nyomon követése széles körben digitálisan
megvalósulhasson.
A DOS más pedagógiai-nevelési
dokumentumokkal (Nemzeti alaptanterv; Magyarország köznevelés-fejlesztési
stratégiája) karöltve képzeli el a közoktatás jövőjét, ezáltal egy komplex
fejlesztési utat mutatva meg.
A közoktatás átfogó stratégiája
A közoktatással foglalkozó fejezet
egy átfogó hatástanulmány
ismertetésével kezd. A DOS bemutatja a PISA-felmérés 2012-es eredményeit, a
munkaerőpiaci visszajelzéseket és az IKT-eszközök állapotát felmérő
jelentéseket. Beszámol a pedagógusok IKT-használatáról és ismeretéről készített
tanulmányokról is. A nem túl biztató helyzet ismertetése után rátér a konkrét
stratégia ismertetésére.
A
stratégiai célokat a DOS hierarchikusan mutatja be. A háromszintes rendszeren
belül elkülöníthető fejlesztési célokat,
tényezőket és specifikus célokat ismerteti. A fejlesztési célokat és tényezőket a
2. ábra foglalja össze. A specifikus célok részletesebb leírásokat tartalmaznak
a megfelelő tényezőkön belül. Például a pedagógiai
módszertan/elvárás a pedagógusok felé
tényezőn belül célként jelöli meg, hogy a pedagógusok kapjanak módszertani és
technikai támogatást. Vagy az infrastruktúra/intézményi
ellátottság tényezőn belül kiemeli a DOS, hogy a rendszergazdák által
elvégzett karbantartás és az eszközállomány felülvizsgálata elengedhetetlen a
színvonalas oktatáshoz.
A
stratégia a célokhoz és tényezőkhöz megfelelő szintű eszközöket is rendel. A
DOS ebben az alfejezetben részletezi a konkrét fejlesztési lehetőségeket.
Például kerüljön meghatározásra a pedagógusok digitális kompetenciáinak
kötelezően elvárt szintje a pedagógus életpályán való előrelépéshez, vagy
legyen kötelező gépírásoktatás az általános iskolák egyik alsó tagozati
évfolyamán. Infrastrukturális fejlesztésként a dokumentum külön kiemeli, hogy
„legyen elérhető legalább 100 Mbps az 500 fő alatti, és legalább 1 Gbps
sávszélesség az 500 fő feletti gyermek-, illetve tanulói létszámú köznevelési
intézményekben.” (52. o.) A stratégia alapján a tantermek fele legyen
felszerelve interaktív megjelenítési eszközzel.
 |
|
2.ábra:
Fejlesztési célok és tényezőik
(Forrás: DOS, 43-47. o. táblázatai
alapján)
|
Fontos fejlesztési eszközként jelenik a
meg a Nemzeti Köznevelési Portál funkcióbővítése is. Itt nemcsak a pedagógusok
oszthatnának meg pedagógiai-oktatási tartalmakat, hanem a tanulók is
módszertani segítséget kaphatnának.
A köznevelés fejezetét a DOS a finanszírozás célkitűzésével zárja. A
dokumentum szerint meg kell vizsgálni a különböző uniós projekteket, mennyire
kapcsolhatók a stratégia elképzeléséhez. A már meglevő, futó fejlesztési
programok részelemeit a DOS-hoz kell igazítani. A dokumentum egy részletes
táblázattal zárja a fejezetet a stratégia céljaihoz hozzájáruló fejlesztési
programokról.
Befejezés
A magyar oktatási rendszer egészére
nézve először készült el egy a digitális stratégiát részletesen bemutató
dokumentum. A DOS a különböző oktatási-nevelési folyamatban részt vevő
szereplők különböző igényeire konkrét válaszokat ad, a pedagógiai folyamatba
illeszthető lehetőségeket mutat be. A közoktatás különböző szegmenseinek a
digitális környezet kihívásainak megfelelő célokat és eszközöket vonultat fel.
Forrás: Közoktatás Vezető, 2017. január, 20-21.o.
Kezdő kép forrása: http://techtrendske.co.ke/wp-content/uploads/2016/11/Digital-Education.jpg
No comments:
Post a Comment