Hogyan segíthetjük diszlexiás tanulóinkat
IKT-alkalmazásokkal?
Az iskolákban
egyre több diszlexiás tanulóval találkozhatunk nap mint nap. Számukra nagy
nehézséget jelent a tanulmányi munka: nehezen birkóznak meg a szövegekkel.
Ehhez kapcsolódóan iskolai előrehaladásuk is nehézkes lehet. Hatékony
fejlődésüket viszont nagyban segíthetik a pedagógusok IKT-s eszközök
segítségével akár egészen kicsi energiabefektetéssel is.
Mi is az a diszlexia?
Egyes statisztikák szerint a
népesség 10%-a diszlexiás, ebből 4%-nak súlyos nehézségei vannak. A
tünetegyüttes olyan részképességzavart jelöl, ahol a tanulóknak problémát
jelentenek az olvasással, írással kapcsolatos feladatok, de kapcsolódhat hozzá
figyelemzavar, számolással kapcsolatos probléma is. „A diszlexia nem betegség,
hanem információfeldolgozási mód” (Gyarmathy, 2007).
A nem diszlexiásoknak nehéz elképzelni,
hogyan láthat egy szöveget egy diszlexiás. Ezért egy angol grafikus, Daniel
Britton kifejlesztett egy olyan betűtípust, amely modellezi a diszlexiások
információfeldolgozását: úgy láthatjuk a szöveget, mint a diszlexiások. (1.
ábra)
Gyarmathy Éva szerint a digitális
világ alapvetően nem segíti a gyerekek írás-olvasás készségeinek fejlődését.
Azzal, hogy
a gyerekek idejük jelentős részét számítógép előtt töltik, vagy a
mobiltelefonjukat nyomkodják, nem igazán azok a képességeik fejlődnek, amik az
iskolai előrehaladásban segíthetik őket. Ennek ellenére vannak olyan IKT-s
alkalmazások, melyek segítségével megkönnyíthetik a pedagógusok a tanulók
hatékony iskolai munkáját. A szakíró szerint a diszlexia nem elsősorban
specifikus tanulási zavar, hanem specifikus tanítási zavar (Gyarmathy, 2012).
Ez alapján elsősorban nekünk pedagógusoknak kell megpróbálnunk segíteni a
diszlexiásokon. Ráadásul a diszlexiásokat segítő módszerek nemcsak a
diszlexiások hatékony tanulását szolgálják, hanem ezekkel a nem diszlexiás
tanulók is hatékonyabban teljesíthetnek az iskolai munkában.
Gyakorlati tippek
pedagógusoknak
A
diszlexiás tanulók órai és otthoni munkáját sokféle módon segíthetjük
módszereink kis változtatásával, vagy akár differenciálással. Az általunk
kiadott nyomtatott vagy online anyagok tipográfiájával is sokat segíthetünk az
olvasási nehézségekkel küszködőknek, de más módszereket is könnyen
felhasználhatunk munkánk során. (2. ábra) (A szövegszerkesztési tanácsokról
részletesen írok egy későbbi számban.)
A
diszlexiásokat nagyban segíti, hogy az óráról vagy az óra nagyobb tematikus
egységeiről előzetes összefoglaló képet, vázlatot kapnak a részletes magyarázat
vagy feldolgozás előtt. Így nem vesznek el a részletekben, és jobban tudják
követni a belső összefüggéseket. Ezt az elsődleges holisztikus rátekintést
segítheti egy olyan program, ami összefoglalja a főbb pontjait egy előadásnak.
A Közoktatási Vezető korábbi számában
(2013. szeptember) bemutattuk a Prezi
programját, amiben könnyen adhatunk egy egységes rátekintő képet az előadás
főbb pontjairól. Ha a Power Point
lineárisan építkező diasorozatát alkalmazó programját használjuk, akkor is
érdemes egy olyan diát szerkesztenünk, ami a főbb vázlatpontokat tartalmazza.
 |
| 2. ábra: Gyakorlati tippek pedagógusoknak (Katrina Cochrane alapján) |
Ha a
több érzékre terjedő (multiszenzoros) információval szembesülhetnek a
diszlexiások, akkor gyorsabban fel tudják dolgozni, és jobban megmarad az
információ. Interaktív táblán nem probléma különböző színekkel írni más színű
háttereken. Ráadásul mozgást is beépíthetünk az interaktív táblán: a motoros
percepció segítségével is feldolgozhatják a diákok a tananyagot, ha ők mutatnak
meg egységeket a táblán. Digitális felületeken könnyű hanganyagot is tárolni:
például a Quizlet oldalán a
szólistákhoz automatikus kiejtés is kapcsolódik, amit a tanulók könnyedén
meghallgathatnak. (2014. február). A multiszenzoros információ segítségével a
különböző tanulási stílussal (auditív, kinetikus, vizuális, stb.) rendelkező
tanulók is hatékonyan tanulhatnak.
 |
| 3. ábra: A gondolattérképek nagyban segítenek a megértésben |
Az
információfeldolgozást nagy mértékben segítik a különböző vizuális segédlettel
készült vázlatok. Ilyenek lehetnek többen között a gondolattérképek (2012.
november), szókártyák, digitális poszterek (2012. december), infografikák
(2013. november), szófelhők (2012. szeptember). Ezeket az alkalmazásokat jól
lehet interaktív táblán felhasználni, kooperatívan kidolgozni, de meg is lehet
osztani. (3. ábra)
Fontos szempont lehet, hogy a
tananyag vázlatát el tudják érni a diákok digitálisan is. Ha valamit nem tudtak
pontosan, vagy jó helyesírással lejegyzetelni, akkor a tanár által feltöltött
tanagyagokat vagy ezek részleteit meg tudják nézni, ebből akár tanulhatnak vagy
ismételhetnek is. Az előbb említett alkalmazások többsége könnyen megosztható.
A tanulók akár közös fórumot is létrehozhatnak vitás, vagy nem értett
tananyagokról blogok vagy wikik keretében. (2013. április és 2015. május)
A diszlexiás és nem diszlexiás
tanulók hatékony tanulását nagy mértékben segítheti, ha a házi feladatot nem az
utolsó percben, kapkodva adjuk fel a tanulóknak. Így pontosan el tudjuk
magyarázni a feladatot, példákat tudunk adni, esetleg figyelmeztethetjük őket a
gyakran elkövetett hibákra. A házi feladatot megoszthatjuk egy-egy digitális
felületen (blogon, wikin vagy virtuális osztályteremben). Ez lehet a feladata
egy-egy házi feladatért felelős tanulónak. Így diákjaink pontosan láthatják a
feladatot, és félreértés nélkül oldhatják meg.
Felhasznált irodalom
Gyarmathy Éva, Diszlexia
a digitális korszakban, Műszaki kiadó, 2012.
Gyarmathy Éva, Diszlexia,
a specifikus tanítási zavar, Lélekben otthon kiadó, 2007.
Katrina Cochrane,
Kate Saunders, Dyslexia
Friendly Schools Good Practice Guide, British Dyslexia Association, 2012.
www.bdadyslexia.org.uk
– a brit
diszlexiai társaság honlapja
(Megjelent a Közoktatási Vezető 2015. szeptemberi számában)
No comments:
Post a Comment