Tananyagok diszlexiásoknak 2.

Tanácsok diszlexiás tanulók számára készült szövegek szerkesztéséhez

 

A Rendszergazda előző, szeptemberi számában olyan IKT-s anyagokat mutattunk be, melyek segítségével a diszlexiás tanulók hatékonyabban vehetnek részt a tanulási folyamatban. A bemutatott különböző alkalmazások nagy mértékben segíthetik a diákok és pedagógusok iskolai munkáját. A mostani számban egyszerű, számítógéppel elvégezhető szövegszerkesztési eljárások segítségével elősegíthetjük diszlexiás diákjaink sikeres iskolai fejlődését. Az ismertetett eljárások segítségével ráadásul a nem diszlexiás tanulók szövegértelmezési készségei is jobban fejlődhetnek.

Segítség egyszerűen

Egyik tanítványom a témazáró dolgozat alatt elkezdett sírni. Először nem tudtam, hogy mi az oka, mert szorgalmas, tehetséges diáknak ismerhettem meg, ráadásul nem volt szorongós típus sem. Végül is megtudtam, hogy diszlexiás problémákkal küzd, és nem tudta elolvasni a szövegértési feladat sorait. Sajnos nem tudtam erről a problémájáról, pedig könnyen és gyorsan tudtam volna számára olyan dolgozatot szerkeszteni, melynek az elolvasásával nem lett volna gondja. A következő témazáró előtt meg is beszéltem vele, hogy milyen feladatokat tudna könnyebben elolvasni (és értelmezni). Az alább részletesebben bemutatott eljárások segítségével készítettem elő a dolgozatot. Ezt követően a diszlexiás tanuló is megértette a szöveget, és jó érdemjegyet kaphatott munkájára.

Szövegalkotási tanácsok

            Már a szöveg tervezése és megfogalmazása során is gondolhatunk diszlexiás diákjainkra. Fontos, hogy a feladatlapok vagy dolgozatok megfogalmazása célratörő, könnyen érthető legyen. Főleg az utasításoknál kell világosan fogalmaznunk, hiszen a nehezen érthető, kusza körmondatokat nem fogják megérteni tanulóink. Ha már a feladat értelmezésénél megakadnak, akkor a feladat elvégzése sem lesz sikeres. Bonyolultabb kérdés esetén érdemes rövidebb egységekre bontani a mondatot.

            Feladattól függően érdemes egy-egy feladatlapban vagy dolgozatban a kérdések után mintaválaszokat adni a tanulóknak. Így a dolgozat alatti szorongásuk csökkenhet, hiszen egy modellválaszt kapnak, amire tudásuk segítségével könnyebben válaszolhatnak.

            Egy dolgozatot hasznos úgy szerkeszteni, hogy a könnyebb feladatok után fokozatosan következzenek a nehezebb feladatok, mert így sikerélményhez juthatnak a tanulók. Ráadásul nem fognak leragadni az elején egy-egy kérdésnél. Ha mégis megakadnának, akkor láthatják, hogy a dolgozat első részében már sok kérdésre biztos választ adtak. Nemcsak a kérdések lehetnek nehezek vagy könnyűek, hanem a feladattípusok olvashatósága is. Egy diszlexiás számára sokkal nehezebb a nyílt végű kérdésekre válaszolni, mint a zárt végűekre, vagy a karikázós tesztekre. (1. ábra) Érdekes, hogy a többszörös választási lehetőséget adó feladatokat sem szeretik a diszlexiások, mert ebben a feladattípusban sok olyan részt is el kell olvasni a disztraktorok miatt, ami biztos nem lesz jó válasz.

1. ábra: Feladattípusok nehézségi sorrendje

            Fontos, hogy bátorítsuk arra diákjainkat, hogy válaszadásuk előtt nyugodtan készítsenek vázlatot. Ezáltal jobban áttekinthetik gondolataikat, és célratörően válaszolhatnak.

Szövegformázási tanácsok

            Az elkészült szöveget sokféle módon formázhatjuk úgy, hogy a diszlexiás diákok könnyebben tudják elolvasni. Rövidebb sorokat egyszerűbb átlátni, követni. Ennek céljából hasábokba szedhetjük a szöveget. A sorkizárt szövegeket a vizsgálatok alapján sokkal nehezebben tudják olvasni, mint a balra zárt sorokat. Ennek az az oka, hogy a sorkizárt szövegekben a szavak között különböző lehet a távolság, és ez zavarja a koncentrációt és az olvasást. A kis sortávolság miatt összeugranak a diszlexiások szeme előtt a betűk. Ezért érdemes a kérdéseknek és a válaszoknak is megfelelő sortávolságú helyet hagyni.

            Nagyon fontos, hogy milyen betűtípust használunk a dolgozatokban vagy jegyzetekben. A szakértők szerint inkább a talp nélküli betűtípusokat (Arial, Comic Sans) érdemes alkalmazni az általánosan elterjedt Times New Roman helyett, mert kevésbé cserélik fel a hasonló betűket a tanulók. Szerencsére ma már külön diszlexiásoknak kifejlesztett betűtípusok is letölthetőek ingyenesen az internetről (http://opendyslexic.org/) (2. ábra). A betűk nagyságának is megfelelőnek kell lennie: legalább 12-es betűtípust érdemes használnunk a könnyű olvashatóság érdekében. 

2. ábra: Az OpenDyslexic betűtípusa (Szöveg forrása: Gyarmathy i. m. 54. o.)

            A kiemelés módjai, a szövegtagolás nagyon fontosak lehetnek a diszlexiásoknak. A kulcsszavakat félkövér betűvel érdemes kiemelni, de a színek is sokat segíthetnek. Ha pontokba szedjük mondanivalónkat, például egy jegyzetben, akkor könnyebb követni és áttekinteni számunkra is. Végül érdemes megemlíteni, hogy a szakemberek szerint a fehér alapon fekete betűvel írt szövegek nagyon kimerítik a diszlexiásokat, mert nagyobb a kontrasztérzékenységük. Ezen könnyen segíthetünk, ha világoskék vagy halványsárga papírra nyomtatjuk tananyagainkat.

Egyéb tippek

            A szövegek szerkesztésén kívül más módon is segíthetjük diszlexiás tanulóink szövegértését. Ma már számos szöveget kiadnak hangoskönyv formátumban is. Sok könyvtárban kölcsönözni lehet ezeket, de interneten is le lehet tölteni a hangfájlokat. Ha a diszlexiások egyszerre látják és hallják a szöveget, jobban megérthetik a jelentését is. Ma már az interneten elérhetőek magyar szövegeket is felismerő szövegfelolvasó programok (például, Imtranslator, Multivox) melyekkel digitalizált szövegeket lehet felolvastatni.

            Ha diákjainknak megengedjük, hogy a szövegkiemelőt, színes ceruzákat, vagy filctollakat használjanak akár a dolgozatok írása közben is, akkor jobban tudják strukturálni a megértendő szöveget színek segítségével, kiemeléssel. Segítség lehet nekik a post-it lapocskák (öntapadós jelölőcímkék) használata is. Egy sorvezető lap is nagy mértékben segíthet az olvasásban számukra: így a diszlexiás tanulók könnyen követhetik a hosszabb sorokat is a szövegben.

Felhasznált irodalom

Gyarmathy Éva (2010): Diszlexiás tanulókról - felsőfokon. Magyar Tudományos Akadémia, Pszichológiai Kutatóintézete, Budapest. (A könyv letölthető a www.diszlexia.hu oldalon.)

Godwin, V. – Thomson, B. (2001): Dyslexia toolkit-a resource for students and their tutors.

The Open University, Milton Keynes 

További olvasmányok

http://www.diszlexia.hu/ - Hasznos tanácsok és sok olvasnivaló Gyarmathy Éva szerkesztésében

 http://opendyslexic.org/ - Ingyenesen letölthető diszlexiásoknak szerkesztett betűkészlet. A magyar ékezetetek is támogatja!

Morin, A.: At a Glance: Classroom Accommodations for Dyslexia

(https://www.understood.org/en/school-learning/partnering-with-childs-school/instructional-strategies/at-a-glance-classroom-accommodations-for-dyslexia) – A szerző rövid átlátható felsorolásban mutatja meg, hogyan segíthetünk a diszlexiások iskolai munkájában

A cikk megjelent a Közoktatási Vezető 2015. októberi számában