Mekkora a lábnyomod?
Környezeti nevelés számítógép
segítségével
Természetismeret órára olyan
számítógépes alkalmazást kerestem, amivel a tanulók jól érzékelhetik a
környezetre gyakorolt hatásukat, egyszerűen alkalmazzák akár ötödikesek is, és kellőképpen
vizuális. A keresés során akadtam az ökológiai lábnyom számításának
lehetőségére. A tanulók a program segítségével kérdésekre válaszolnak, majd a
számítógép segítségével kiértékelhetik saját környezeti hatásukat. Végül
konkrét visszajelzést kaphatnak arról, hogyan változtathatják meg hatékonyan
életüket, hogy kellően környezettudatosan éljenek.
Az órára való készülés során jöttem rá,
hogy az alkalmazás sokkal több lehetőséget rejt magában. Egyrészt a feladat jól
alkalmazható nemcsak általános iskolai osztályokban, de gimnáziumban is.
Másrészt mivel a kérdések életünk csaknem minden területére kiterjednek, akár
több tantárgyhoz kapcsolódóan is felhasználhatjuk az alkalmazást. A komplex
megközelítés miatt jól használható nemcsak egyszerű tanórai módszerként, hanem
könnyen felhasználható kiegészítésekkel akár projektekben is. Mivel a különböző
eredményeket könnyen össze lehet hasonlítani, akár nemzetközi projektet is
lehet a feladathoz kapcsolni.
Mindenkinek van ökológiai
lábnyoma
Az ökológiai lábnyom modelljét két
kanadai biológus, William Rees és Mathis Wackernagel alkotta meg az 1990-as
években. Az ökológiai lábnyom azt a
területet mutatja meg, ami eltart bennünket. A terület nagysága jelzi, hogy
hosszú távon mekkora területre van szükségünk, hogy adott technikai és
fejlettségi színvonal mellett táplálkozzunk, ruházkodjunk, fűtsünk,
építkezzünk, illetve a hulladékunkat felhasználjuk. A lábnyom mértékegysége a globális hektár, ami egy átlagos
termelékenységű területet vesz igénybe. A lábnyomot számíthatjuk egyénekre,
családokra, de területegységekre, mint városokra, vagy országokra is.[1]
Természetesen az ökológiai
lábnyomunk függ az adott ország vagy régió fejlettségi szintjétől. A kevésbé
fejlett országok lakosai kevesebbet fogyasztanak, tehát kisebb az ökológiai
lábnyomuk is. Az iparilag fejlett országok sokkal nagyobb lábnyommal
rendelkeznek, mint a fejlődő országok. Az Amerikai Egyesült Államok lakosai 8
hektárt használnak, Nagy-Britannia lakosai 4,9 hektárt; Magyarországon 3
hektárra, Kenyában 1,1-ra, és Indiában 0,9-ra van szükségünk. Az ökológiai
lábnyom nagysága időben is növekszik a világon minden emberre levetítve
átlagosan: 1961-ben 2,4 hektárról 2010-ben 2,8 hektárra.[2]
Ökolábnyom-számláló
Talán a legjobb magyar nyelvű
program a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata honlapján található.[3] A
program kérdőíve 17 kérdésből áll, a kérdések öt csoportba vannak osztva:
lakás, étkezés, közlekedés, beszerzés/vásárlás, hulladék. A kérdőív többszörös választási
lehetőségeket tartalmaz. Elrendezése, grafikus megoldásai átláthatóak és
logikusak. (1. ábra). A kérdőív könnyen értelmezhető még általános iskolások
számára is, bár egyes kérdéseket érdemes előtte megbeszélni. (Például nem biztos,
hogy tudják, milyen egy víztakarékos csap). Sok kérdésre a tanulók valószínű
nem tudnak maguktól válaszolni. (Többek között valószínű, hogy nem tudják
pontosan, mennyi lakásuk/házuk alapterülete.) Ezért – főleg a kisebbeknél – egy
általános áttekintés, kérdésértelmezés után érdemes feladni házi feladatnak a
kérdőívet.
Ha kitöltöttük a kérdőívet
(körülbelül 15 percet vesz igénybe), akkor alul az értékelés gombra kattintva
megkapjuk eredményünket. (2. ábra) Látható, hogy a magyar és a világátlaghoz
képest mekkora a saját ökológiai lábnyomunk. Kissé lejjebb görgetve a honlapot
ki is nyomtathatjuk az eredményünket, vagy a kérdőívre adott válaszainkat. (Ha
házi feladatként adtuk meg a kitöltést, itt menthetik el eredményüket a diákok,
így ellenőrizhetjük is munkájukat.)
A nyomtatási lehetőségek alatt
további összehasonlító adatsorokat találhatunk különböző országokról. Itt
található egy link konkrét tanácsokkal az ökológiai lábnyom csökkentéséhez. Az
oldalon gyakorlati és a mindennapi életben könnyen használható tanácsokat
fogalmaznak meg a szerkesztők témákra bontva. A tanulók rövid kis képes tájékoztatókban
ismerhetik meg például a környezetbarát ház vagy az ésszerű autózás ismérveit.
A témákat érdemes kiadni diákoknak kiselőadás céljából. A témák feldolgozásakor
akár plakátokat is készíthetnek csoportmunkában.
A WWF (Természetvédelmi Világalap)
angol honlapján szintén található egy angol nyelvű ökolábnyom-számláló.[4]
Ennek kitöltését nehézsége miatt elsősorban gimnáziumi angolórákhoz lehet
javasolni. A kitöltéskor jól gyakorolható a környezetvédelmi szókincs, jól
alkalmazható a program szóbeli feladatokhoz is (különböző szokások
összehasonlítása, lehetőségek a lábnyom csökkentéséhez, lehetséges jövőképek,
stb.)
Tantárgyi
kapcsolatok
A program segítségével több
tantárgyhoz kapcsolódó kérdésekre is válaszolhatunk. Biológiával kapcsolatban a
táplálkozás kerülhet szóba, fizikaórán az energiahasználatról beszélgethetünk,
matematika órán számolhatunk a diákokkal, földrajzórán megvizsgálhatjuk a
regionális különbségeket, rajzolhatunk grafikonokat. Még a szociális empátia
kompetenciáját is fejleszthetjük, ha megkérjük a tanulókat, hogy próbálják
elképzelni, hogy milyen lenne az életük, ha kisebb ökológiai lábnyomon kellene
élniük.
(Megjelent: Közoktatási Vezető, 2015. március)
[1] A modellről és az ökológiai
lábnyom kiszámításáról bővebben lehet olvasni a Föld Napja Alapítvány honlapján
(www.fna.hu/mittehetsz/okolabnyom)
No comments:
Post a Comment