Wednesday 26 October 2016

Planetáriumprogramok tanároknak és diákoknak



Sokunkat érdekelhet, hogyan néznek ki a csillagképek az égbolton, vagy hogy a horoszkópunk csillagképe hol található. A csillagos nyári éjszakákon sokszor igen nehéz megtalálni az adott csillagképeket nyomtatott csillagtérképek segítségével főleg amatőrök számára. Ebben segítenek a planetáriumprogramok, melyek nemcsak az amatőr érdeklődőket segíthetik, hanem a csillagászatban elmélyülőket is.


Mik azok a planetáriumprogramok?
A csillagászat tanításához földrajzból vagy fizikából elengedhetetlen a tantermi munka: az elméleti fogalmakat érdemes négy fal között megtanítani, hogy jobban menjen a gyakorlati vizsgálat a szabad ég alatt. A csillagos eget a planetáriumprogramok segítségével hatékonyan lehet modellezni: sokat segítenek a csillagképek és égi folyamatok tanulmányozásában. Ráadásul használatukkal a terepi munkát nagyban megkönnyíthetjük.
A planetáriumprogramok segítségével egy interaktív csillagtérképet tanulmányozhatunk adott helyhez és időhöz kapcsolódva. A különböző égitestekről információt kaphatunk (neveik, konstellációk, holdfázisok, stb.). Az égbolt égitesteit kinagyíthatjuk: zoomolhatunk velük. Az égbolt képét a programok fotórealisztikus módon tudják visszaadni: még a csillagok pislogását is szimulálni tudják. Egyes programok csak számítógéphez vagy mobileszközhöz kapcsolódnak, másokhoz perifériákat igazíthatunk, például távcsövet vagy planetáriumprojektort vezérelhetünk velük.

A Stellarium használatáról
A Stellarium programját (www.stellarium.org/hu/) a számítógépre kell letölteni: nem kell hozzá online kapcsolat. Szerencsére magyar nyelven is lehet használni a menürendszerét, így könnyebben megérthetik a diákok is a felhasználását. A program szabad felhasználású, ingyenes, így a kreatívabb hozzáértők a programot bővíthetik, javíthatják is. A program honlapján egy részletes angol nyelvű leírás is letölthető pdf-ben. Használata egyszerű, akár csillagászatban teljesen járatlanok is könnyedén megtanulhatják használatukat
A programot a honlapról tölthetjük le a felső menüsorból. Belépéskor egy mezőt láthatunk, a horizont szélén az égtájak jelölésével. Attól függően, hogy éjszaka vagy nappal vagyunk, az éjszakai vagy nappali égboltot láthatjuk a fejünk felett. A program elvileg kapcsolatba kerül a számítógép helyzetét jelző adataival, így a program a valós szélességi és hosszúsági koordináták alapján állítja be az égbolt nézetét. (Balra alul látható a településnév és a koordináták). A menüsor alul és oldalt elrejtve látható: a kurzort balra vagy jobbra le kell húzni, ha látni szeretnénk a menüsor ikonjait.
A navigálás nagyon egyszerűen működik. Bal egérgombbal „megfogjuk” az égboltot, aztán továbbhúzzuk. Ha egy objektumra kattintunk, egy információs ablakban megnézhetjük a legfontosabb adatait. A görgetővel pedig zoomolhatunk az égbolton.
1.     ábra: A Delfin csillagkép a főbb csillagainak jelölésével
Érdemes először jobbra alul kipróbálni az idő beállításait. Az Idő gyorsítása gombbal gyorsíthatunk az idő változásán. Így nappali nézetből válthatunk éjszakaira; megnézhetjük, milyen az égbolt látszólagos mozgása egy éjszaka alatt; vizsgálhatjuk a bolygók mozgását; összehasonlíthatjuk a téli és a nyári csillagképeket. Az Idő lassítása gombbal lassíthatunk az idő telésén. A Valós sebesség visszaállítása gombbal az idő normális sebességének telésére állíthatjuk vissza a rendszert. Végül a Vissza a jelenbe egy a homokórát jelző ikonnal a valós időszakra állíthatjuk vissza a programot.
A következő funkciók tanulmányozásához érdemes az időt úgy beállítani, hogy az éjszakai égboltot ábrázolja. Balra lenn bekapcsolhatjuk a csillagképek vonalait, neveit és ábráit. (1. ábra) További ikonokkal módosíthatjuk a koordinátarendszerek képét, láthatjuk a mélyég-
objektumokat és a meteorrajokat. Ha éjszakai módban nézzük a csillagokat, nem zavar a monitor fénye sem a csillagvizsgálatban, mert a program tompított fénnyel dolgozik.
Az oldalsó menüsorban módosíthatjuk a megfigyelési helyet, időt, kereshetünk objektumokat. A nyelvet is módosíthatjuk, például megnézhetjük angolul is a csillagképek neveit. Az Ég és megjelenítése beállításai/Csillaghagyomány menüben nemcsak a nyugati kultúrkörben használatos csillagneveket és csillagképeket nézhetjük meg, hanem például a kínai csillagképeket is.


Lehetséges feladatok a Stellariumban
·         Figyeld meg a csillagok látszólagos mozgását a Sarkcsillaghoz viszonyítva!
·         Keresd meg a Mérleg csillagképet!
·         Képzeld el, hogy Sydneyben vagy! Keresd meg a Dél Keresztje csillagképét!
·         A Kis Medve csillagkép melyik csillaga van tőlünk a legtávolabb?



A Google Sky használatáról
A program a www.google.com/sky/ oldalról érhető el. Sajnos magyarul nem tölthető le, de az adatbázis megnézhető a Google Earth programjában is. Ebben az esetben a felső menüsorban a bolygóval jelölt ikonra kattintva az égbolt menüre lépünk. A továbbiakban az online verzióról lesz szó.
2.     ábra: A Szaturnusz és gyűrűi
A felső menüsorban kereshetünk rá egyes objektumokra név vagy jelölés alapján. Jobb oldalt a felső menüsorban válthatunk át a különböző nézetek között: lehet választani az infravörös, a mikrohullámú és a történelmi nézet közül. A történelmi nézet Cassini 1792-es csillagtérképe alapján készült, és jól láthatóak rajta a különböző csillagképek. Egy csúszka segítségével módosíthatjuk a nézetek átláthatóságát.
Az alsó menüben a Constellations (Csillagképek) gombbal a program összeköti a csillagokat, de megnézhetjük a Solar System (Naprendszer) gombbal a nagybolygókat is. A Showcase (Bemutató) ikonjaival különböző gyűjtemények (Hubble, Galex, Spitzer) legszebb képei közül válogathatunk, és kereshetjük meg az égen az adott égitestet.


A Celestia használatáról
            A Celestia programja (http://celestiaproject.net/) kicsit kilóg a többi planetáriumprogram közül, mert nem igazán kivetítésre szolgál, hanem szimulációra. Egyfajta magyar nyelvű űrutazás-szimulátor, mely segítségével különböző égitesteket látogathatunk meg. Az ingyenesen letölthető programot a számítógépünkre telepítve a felső menüsorban levő Navigáció/Ugrás az égitesthez menüponttal érdemes elindítani. Beállítva az égitest nevét, a távolságot, az Ugrás gombbal indul az utazás. A Szélesség/hosszúság módosításával az égitest különböző tengelyei mentén forgathatjuk el például a bolygót. (2. ábra)
2.     ábra: A Szaturnusz és gyűrűi

            A Navigáció menüben levő Naprendszer böngésző gomb különböző égitesteket ajánl fel a Naprendszerből, például megtekinthetjük a Halley üstökös szabálytalan alakú „koszos hógolyóját”, vagy a Mars holdjait, a Deimost és a Phobost. A Csillagböngésző menüjében számos csillag közül választhatunk különböző galaxisokban. Ha odarepültünk a kiválasztott csillaghoz, balra fenn különböző adatokat nézhetünk meg róla: megismerhetjük például a fényességét, a távolságát, az osztályát.


No comments:

Post a Comment