A digitális oktatás tanulságai 2. rész

Pedagógiai reflexiók egy digitális projekttel kapcsolatban

Az előző posztban egy digitális projekt leírását osztottuk meg. A mostani számban áttekinthetjük, hogy milyen kérdéseket vet fel egy hasonló projekt megszervezése. Az intézményvezetők döntéseire is hatással lehetnek az alábbi, a projekttel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok. Milyen előnyei és hátrányai vannak? Milyen tanári szerepeket vár el? Mit gondolunk tudásnak?

A diákok reflexiói

A decemberi cikkben ismertetésre került egy kérdőíves felmérés eredménye is. A válaszok nagy részét a decemberi számban bemutattuk, ám az utolsó kérdés egy nyílt kérdés volt. A kérdés így szólt: Írj rövid (legalább 3-4 mondatos) véleményt a feladatról! Mi tetszett, mi nem? Mi működött, nem? Miért csinálnál hasonló feladatokat, miért nem? Mit szólsz az értékelés módjához?

A 29 kitöltő közül mindenki válaszolt a kérdésre. A legtöbb diáknak tetszett a feladat, és érdekesnek találták a módszert, mert változatossá tette az órákat, és használhatták a számítógépet is. Problémaként az oldal technikai nehézségeit emelték ki (megosztás, javítás szempontjából). Néhányan azt is negatívumnak látták, hogy túl sok idő ment el vele. Az értékelés módjával nem volt kifogásuk. Két jellemző véleményt meg is osztunk. (1. ábra)

 

1.     ábra: Tanulói vélemények a projekttel kapcsolatban

Tanári reflexiók

            A projekt tervezése, kivitelezése és értékelése során több kérdés is felmerülhet. Először is a digitális bennszülöttek– digitális bevándorlók problémájával[1] kapcsolatban azt tapasztaltam, hogy a 15-16 éves tanulók jelentős része sem tudta gond nélkül használni a programot. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag mindegyikük minden további probléma nélkül használja a közösségi oldalakat vagy játékokat. A program használata világosan, pontról pontra le volt írva, így is sok tanári segítséget kértek, és viszonylag sokat hibáztak a program használata közben. (Például visszatérő hiba volt a megosztás módja). Szerintem a tanulóknak meg kell mutatni az alkalmazások használatát, lehetőségeit, mert maguktól nehezen jönnek rá. Ha már is ismerik a hasonló programok logikáját, akkor viszont gyorsan és hatékonyan meg tudják tanulni a többit is.

            A tanári szerep is megváltozik egy hasonló projekt során. Itt már nem a tanár az egyetlen ismeretközvetítő, csak segítséget ad, az órai szerepe nagy mértékben redukálódik. A facilitátori szerep alapján, ha kérik a tanulók, odamegy a számítógéphez, és segít nekik. Ellenben sokkal több idő megy el a tervezéssel és az óra utáni értékeléssel, mint egy hagyományos óra során.

            Néhány probléma felmerülhet az időkezeléssel kapcsolatban is. A legtöbb tanulónak a két óra elég volt a projekt elkészítéséhez javításokkal együtt, de voltak néhányan, akik egy óra alatt is készen lettek. Mit csináljanak ők? Legyen szabad idejük – ezzel jutalmazzuk a gyors munkát? Segítsenek a többieknek az elkészítésben – lehet, hogy nem tudnak hatékonyan segíteni, vagy a többiek nem is igénylik? Készítsenek más feladatot is – ezzel akár lehet differenciálni is. Szerintem az ilyen típusú kérdések eldöntésében fontos szempont a gyerekcsoport ismerete, bármelyik válasz lehet célravezető a tanulók ismeretében.

            Kérdés, hogy kinek mit jelent a tudás, vagy a tananyag elsajátítása. Több diák is jelezte, hogy ezt a tudást rövidebb idő alatt is meg lehetett volna szerezni. Hagyományos módszerekkel, frontális munkaformával akár 20 perc alatt is elemezhettük volna a számsorokat. Ezzel szemben a diákok maguk készítették el a grafikont, ők elemezték, majd visszajelzést kaptak munkájukról, amit javíthattak is. A 20 perces viszonylag passzív munka helyett aktívan dolgozhattak, miközben több készségük is fejlődhetett.

            Többekben felmerülhet a kérdés, hogy a számítógép csak informatikai órára való, miért használjuk máshol is? A digitális készségeket érdemes más tanórákon is fejleszteni, mert így tudják a diákok a különféle területeken felmerülő problémákat IKT-eszközökkel is hatékonyan megoldani. Ezt a szemléletet erősíti az új NAT tervezete és a Digitális Oktatási Stratégia is.[2]

Továbbgondolás

            A projektet másféle kimenetekkel is át lehet gondolni. Például nem ugyanazokat az adatsorokat használnák fel a diákok, vagy ők keresnének adatokat adott témákban. Az elkészült infografikákat megosztanák. Majd kérdéseket tennének fel az elkészült grafikonokkal és elemzésekkel kapcsolatban. Ez után pedig másoknak is kell válaszolniuk a kérdésekre, végül a kérdéseket feltevők ellenőrizhetik a válaszokat. Érdekes, hogy egy hasonló feladat lehetőségét még egy tanuló is felvázolta a vélemények résznél: „szerintem az ilyen feladatoknak akkor lenne értelmük, ha egy óra alatt mindenki megcsinálná, mondjuk mindenki más témából, és akkor össze tudnánk hasonlítani az ábráinkat”. Ezzel a tanulók gyakorolhatnak olyan képességeket, mint egyéni adatsorok feldolgozása és elemzése, tudásmegosztás, kooperatív munkaforma.

            Az elkészült feladatok látványosak, és jól meg lehet osztani. Például lehet segítségükkel újságot szerkeszteni egy újabb feladat keretében. Vagy meg lehet osztani az iskolai honlapon, és bemutatni a szülőknek az elkészült feladatokat.

Előnyök ·       változatos munkaforma ·       digitális tartalomfeldolgozás ·       aktív tanulói munka ·       készségfejlesztés: adatfeldolgozás értékelés, digitális kompetencia ·       továbbfejlesztési lehetőség

Hátrányok ·       több felkészülési idő ·       tapasztalatok lehetséges hiánya (tanár és diák oldalról) ·       több időt vesz el a munka, mint hagyományos módszerekkel ·       elsősorban PC vagy laptop alkalmazásával

Összegzés

A projekt során a diákok sok tárgyi ismeretet nem szerezhettek, viszont olyan készségeket sajátíthattak el, amik hosszú távon produktívak. Adatsorból grafikont szerkeszthettek, elemzést készítettek, produktumukat megoszthatták. Mindehhez segítségül hívták a digitális eszközöket.

Gif-kép forrása: https://www.murmerstore.com/img/cs.gif

---

[1] Az elméletről bővebben: Hogyan kezdjem el?– Tanácsok az IKT-s oktatásban járatlan pedagógusok számára

Közoktatási Vezető, 2016. december, 20-21. o.

[2] lásd: Pillérek – A Digitális Gyermekvédelmi Stratégia bemutatása, Közoktatási Vezető, 2017. február, 20-21. o. és A digitális műveltség fejlesztése a NAT tervezetében, Közoktatási Vezető, 2018. október, 12-13. o.