A digitális oktatás tanulságai 1. rész

Infografika a gyakorlatban

Hogyan működik egy digitális projekt a gyakorlatban? Milyen buktatókkal kell szembenéznünk? Hogyan javítsuk a felmerülő hibákat? Mit gondolnak a diákok a digitális tanulási formáról? Az alábbiakban fenti kérdésekre keresünk válaszokat egy megvalósult miniprojekttel kapcsolatban.

Miniprojekt órai munkában

A projektet kilencedikes diákok készítették el célnyelvi civilizáció órán. Egy osztály vett részt a folyamatban, de csoportbontásban dolgoztak. Mivel kéttannyelvű oktatásban vesznek részt a tanulók, így csoportbontásban tanulnak több tantárgyat angol nyelven, többek között a célnyelvű civilizáció tantárgyat. A tantárgy az angolszász országok kultúrájával foglalkozik, a diákok akár le is érettségizhetnek belőle az utolsó évben. A tananyag a brit városok népességének változása volt. A projekt előtti órákon volt szó Nagy-Britannia népsűrűségéről, illetve megnéztük általánosan, hogy nagyvárosokban miért nőhet vagy csökkenhet a népesség.

            A projekt összesen két órából állt, és mind a két csoport informatika teremben tudta a feladatokat végezni – ami viszonylag sok szervezési munkát igényelt. A munka során az infogram.com programját használtuk. Az alkalmazás ingyenes volt, de angol nyelvű. Mivel kéttannyelvűs osztályban történt a feladat megoldása, ez nem jelentett problémát. A diákok a programot az óra előtt nem ismerték. A szoftver használatát külön nem mutattam meg nekik, csak leírás alapján ismerhették meg a munkafolyamat részleteit.

 

1.ábra Egy lehetséges megoldás

(Forrás: https://infogram.com/cities-in-the-uk-1h17498071kl2zj?live)

Hogyan lesz adatsorból grafikon?

            A Rendszergazda rovatában már korábban is szó volt az infografika fogalmáról és felhasználási lehetőségeiről[1]. Az alábbiakban viszont egy gyakorlat visszajelzéseiről olvashatunk.

            A diákok előzőleg kaptak egy adatsort (táblázatot) a legnagyobb brit városok népességéről 2001-ben és 2018-ban. Egyben egy közös általunk használt digitális felületen megosztottam velük a feladat részletes leírását. A leírásban 12 pontban leírtam, hogy mit kell csinálniuk a programban (milyen menüsorban mit kell csinálniuk, mit hogyan érdemes szerkeszteniük, stb.) Egyben az elemzés szempontjait is megadtam. A tanári instrukciók és a beadandó elemzés is angolul történt.

            Az első órán a diákok nagy részének sikerült elkészíteni a grafikonokat és az elemzéseket. Az elemzésben egyrészt le kellett írni, hogy mit látnak a grafikonokon, milyen változások történtek, majd okokat kellett keresni a változásokra. A leírásnak legalább nyolc mondatnak kellett lennie.

            Miután kész lettek a feladattal, egy Google közösen szerkeszthető dokumentumban megosztották a kész infografika linkjét. Aki nem készült el az órán, az házi feladatként adott időre befejezte. A következő órára megnéztem a feladatokat, és a Google táblázatban részletes visszajelzést írtam nekik (főleg nyelvtani, tartalombeli és szerkesztési hibák miatt). Valamilyen hibája gyakorlatilag mindenkinek akadt. A második órán mindenki kijavíthatta a hibáit. Miután még egyszer megnéztem a javításokat, mindenkinek ötöst adtam a munkáért. (1. ábra)

Problémák és megoldásuk

            Maga a program könnyen használható volt, és előtte le is teszteltem, mégis hozott meglepetéseket. Egyrészt volt olyan link, ami nem működött a javítás után – újra meg kellett osztani a táblázatban. Másrészt két tanuló nem tudott belépni a felületre jó jelszóval sem. Sok diák a felső címsor linkjét osztotta meg, de ez nem működött, csak a Share (megosztás) menüpont linkje.

            Az órai szerkesztés során derült ki, hogy a grafikonok oszlopai nem látszódnak jól. Mivel millióban voltak megadva az adatok, így például a kicsit több, mint fél milliós Sheffield 0,5-es adata alig látszódott. Ugyan a grafikonok magasságát lehetett állítani, viszont így torzan néztek ki, és nem látszódtak a városok feliratai. Így megkértem a diákokat, hogy váltsák át az adatokat 100 ezres méretre.

2.ábra: Fejlődési lehetőségek

            A megosztott dokumentum használata közben is voltak problémák. A diákok mások neveit megváltoztatták önkényesen. Ebből ugyan semmiféle konfliktus nem adódott, nem sértő változtatások voltak- Inkább nevettek egymás viccein, viszont felveti a közös netikett használatát. A kollaboratív tartalomfejlesztésnek kellenek mindenki által elfogadott szabályai, mert akár komoly konfliktusok is kialakulhatnak. Ebben az esetben meg kell egyezni a diákokkal, hogy tiszteljék mások munkáját; csak közös megegyezéssel módosítsák más bejegyzéseit; illetve mindenki vegye ki a részét a munkában. A tanári munkát ebben segítheti a verziókövetés, a módosítási előzmények figyelemmel követése. Viszont a projektünk esetében ilyen nem jöhetett szóba, mert a diákoknak nem kellett bejelentkezni a programba.

Diákok visszajelzései

            A feladatok elvégzése után a diákok egy nyolc kérdéses kérdőívet töltöttek ki visszajelzésként. A visszajelzések birtokában érdekes megállapításokat tehetünk.  Arra a kérdésre, hogy mennyire tetszett a feladat, egy tízpontos skálán 46% 8-ast adott. Majdnem ötödük 9-est vagy 10-est adott a skálán. A diákok jelentős része (72 %-a) soha vagy csak egyszer készített hasonló feladatot. Ebből 43% soha nem készített ilyen típusú projektet. Viszont több, mint 80% azt gondolja, hogy a feladat szorosan kapcsolódik a célnyelvi civilizáció óra anyagához.

Megkérdeztem tőlük, hogy miben fejlődhettek a feladat megoldása során. A legtöbbjük a brit civilizációról alkotott ismeretekben fejlődhetett, e mögött csak kicsivel maradt le az informatikai képességek. (2. ábra) A diákokat megkértem, hogy osztályozzák a feladat nehézségét informatikai és az angol nyelv szempontjából is. Körülbelül azonos nehézségűnek találták – legtöbben tízes skálán 3-ast adtak rá. (3. ábra) Viszont informatikai szempontból többen találták hármasnál nehezebbnek, angolból inkább még a hármas osztályzatnál is könnyebbnek gondolták.

3.ábra: Nehézségek az IKT-vel kapcsolatban. 1– nem nehéz, 10 – nagyon nehéz

Körülbelül a tanulók fele gyakran (félévente 2-3) készítene hasonló feladatokat. Nagyjából harmaduk ritkán (félévente egy alkalommal) foglalkozna ilyen típusú feladattal. Szerencsére csak egy diák nyilatkozott úgy, hogy soha többet nem szeretne hasonló feladatot elkészíteni.

---

[1] Adatvizualizáció – Hogyan segítenek az infografikák az oktatásban?

Közoktatási Vezető, 2013. november, 60-62. o.

A cikk megjelent: A digitális oktatás tanulságai 1. rész – Infografika a gyakorlatban

Közoktatási Vezető, 2018. december, 12-13. o.

Gif kép forrása:  https://cdn.dribbble.com/users/49302/screenshots/999862/infographics.gif