A Wordwall felhasználási lehetőségei az
oktatásban
Ha
egy könnyen kezelhető, sokoldalúan felhasználható feladatkészítő programot
keresünk oktatási felhasználásra, akkor a Wordwall programja jó választás
lehet. Használata megkönnyíti az iskolai digitális munkát, de lehetőséget ad
házi feladatok megosztására is. A sokféle feladat segítségével sokoldalú
gyakorlási lehetőséget adhatunk diákjaink kezébe.
A programról
Az alkalmazás interneten a https://wordwall.net oldalon érhető
el. Az online feladatszerkesztő program felülete és leírásai magyar nyelven is
elérhetőek. A program 2018-ban a Londonban évenként megszervezett, a világ
vezető oktatástechnológiai kiállításán, a BETT-en díjat kapott az osztálytermi
támogató eszközök – tanulás, tanítás, értékelés kategóriában[1].
Ha az alapvető
névvel ellátott ingyenes csomagot választjuk, akkor 18 féle interaktív
feladatot készíthetünk el, 15 fajta kinyomtatható munkalapot szerkeszthetünk. Sajnos
viszont csak egy játékosra tervezhetjük interaktív feladatainkat, és csak 5
feladatot hozhatunk létre.
A feladatok
szerkesztése
Az
alkalmazást kifejezetten egyszerű használni egyrészt áttekinthető felülete,
másrészt magyar nyelvű leírásai miatt. A bejelentkezés után a program azonnal
felajánlja, hogy készítsük el első tevékenységünket. Az alkalmazás számtalan
jól használható sablont ajánl fel, amivel megszerkeszthetjük a feladatokat. Például
a Találja meg az egyezőket nevű
sablon segítségével egy párosítós feladatot szerkeszthetünk. A feladat címének
megadása után egyszerűen megszerkesztjük a párokat az adott oszlopokban. A
párok nemcsak szövegek lehetnek (például Arany János – Letészem a lantot), hanem képek is. A fenti példa esetében lehet az
író neve mellé egy képet csatolni, de lehet csak a képet a pár egyik tagjaként
csatolni. Képeket az Adja hozzá – Kép
gombbal lehet csatolni, ahol keresőprogram segítségével választhatunk ki
képeket. Ezzel a módszerrel még akár magyarul is releváns és jó minőségű
képeket lehet találni.
 |
1.ábra: Párosítható
fogalmak és képek.
|
Ezzel a módszerrel legalább 3 párt,
legfeljebb 20 párt szerkeszthetünk meg. Új sort (párokat) az alul elhelyezkedő
+ jellel illeszthetünk be. Az elkészült feladatlapot alul a Kész! gombbal menthetjük el. Az eredmény
egy interaktív feladat lesz, ahol középen találhatjuk meg a nyomot (leírást), és alul választhatunk
a válaszok közül. (1. ábra). A
válaszokat kell ráhúzni a leírásra. A feladatot adott időre kell elkészíteni,
és hanghatások is hallhatóak a megoldás során (ezeket ki is lehet kapcsolni). A
kész feladatot tovább szerkeszthetjük feladat alatt látható panelekben. Itt
megadhatjuk vagy kikapcsolhatjuk az időzítést, változtathatunk a lap vizuális
stílusán is.
A feladatok megosztása jobbra alul történik. Kétféleképpen lehet a feladatokat
megosztani: más tanárok számára újraszerkeszthetően, vagy diákok számára csak a
feladatot. Ha tanárok számára osztjuk meg a feladatot, akkor fel is
címkézhetjük – megadhatjuk melyik osztály és tantárgy számára készült el. Ha
diákokkal osztjuk meg, akkor beállíthatjuk, hogy milyen hatéridőre készítsék
el, megadják-e nevüket kötelezően, de be is ágyazhatjuk a feladatainkat egy
weblapba vagy blogba.
A program különleges sajátossága, hogy
nemcsak újra lehet szerkeszteni a feladatokat, hanem át is lehet konvertálni a sablonokat egymásba.
Például a fenti példafeladatból egy kattintással készíthetek egy labirintus
típusú interaktív feladatot (jobbra lehet választani az átkonvertálható
feladatoksablonok közül). Ezen felül készíthetünk még egy offline feladatlapot
is, amit pdf-ben nyomtat ki az alkalmazás. (jobbra lenn az elkészült feladat
mellett). Így egy szépen szerkesztett feladatlapot is megoszthatunk a
diákjainkkal.
Mások
feladatai közül is válogathatok, ilyenkor a felső menüben Közösség cím
alatt kereshetünk feladatokra. Sajnos a szűrni nem lehet a keresésénél: nem
tudunk témákra vagy osztályokra külön rákeresni. Ha találtunk egy számunkra
megfelelő feladatot, akkor az adott feladatot megoszthatjuk, megjelölhetjük
könyvjelzővel, vagy újra is szerkeszthetjük.
 |
2.ábra: Vaktérkép
interaktívan, csak el kell húzni a jelölőket
|
Hogyan használható
a program?
Az
elkészült feladatokat jól fel lehet használni gyakorláshoz vagy
összefoglaláshoz. Ebben az esetben meg lehet osztani a diákokkal a feladatokat
bármilyen közösen használt digitális felületen. Az egyik osztályban nem volt
ilyen felület, és csak felírtam a táblára a feladat linkrövidítővel
lerövidített url-jét[2]. A tanulók pedig begépelték
a linket a böngészőbe, majd saját mobiltelefonjaikon elkészítették a
feladatokat[3].
Néhány feladat igényelte, hogy a mobiltelefont oldalra fordítsák, mert a
feladat során egy térképbe kellett helyeket megjelölni, és így részletesebben
látszódott volna a térkép, viszont az iOS rendszeren futó eszközök ezt nem
engedélyezték. (2. ábra) Egy 9 itemből álló párosítós feladatot 15-16 évesek
kb. 6-8 perc alatt készítették el órai munkában.
Ha a diákok csak
gyakorlásra használják a feladatokat, akkor nem is lényeges megadniuk a
neveiket. Viszont ha házi feladatként adjuk fel a feladatokat, vagy szeretnénk
követni munkájukat, akkor úgy érdemes beállítani a feladatokat, hogy fel
kelljen iratkozni a feladatokra. Így a nevek alapján lehet követni a munkákat.
A beállítást a Megosztás/A
tanítványaim/Név megadása menüpont alatt lehet megtenni. Egyes
sablontípusok támogatják a közös játékot. Ebben az esetben egy külön oldalon (goWordwall.com) tudnak a diákok
bejelentkezni, és hasonló módon játszani, mint a Kahoot programjában[4].A cikk megjelent:
Közoktatási Vezető, 2019. március, 14-15. o.
[2] A linkrövidítők használatáról a
Közoktatás Vezetői magazin korábbi számában lehet olvasni (A linkek világa - Gyakorlati tippek pedagógusoknak, nemcsak a portfólió
elkészítéséhez, Közoktatási Vezető, 2016. május, 18-19. o.)
[3] A saját eszközök használatáról
további cikkek a Rendszergazda rovatából: BYOD,
azaz: Hozd magaddal a saját eszközöd! 1. rész, Közoktatási Vezető, 2018. január, 14-15. o.
és BYOD, azaz: Hozd magaddal a saját
eszközöd! 2. rész, Közoktatási Vezető, 2018. február, 12-13. o.
[4] lásd: Mobiltelefon a tanórán? – A Kahoot iskolai alkalmazása, Közoktatási
Vezető, 2015. február, 18-19. o.
No comments:
Post a Comment