Saturday 26 October 2019

Társadalomismeret a Gapminder programjának felhasználásával


 Dollár utca
Hogyan élnek az emberek Kirgizisztánban? Használ-e egy középosztálybeli nigériai vízöblítéses 
WC-t? Mennyiből él egy vidéki indiai parasztcsalád? Hogyan mosnak fogat Thaiföldön? Hasonló kérdésekkel már találkozhattunk a tanulók részéről, de valójában sokszor a tanárok sem tudják a helyes választ. Az alább bemutatott alkalmazással viszont megismerhetjük részletesen a világ háztartásait belülről.

Sztereotípiák fogságában
            A globalizált világunkban sok mindent megtudhatunk a média segítségével más országok lakóiról. Viszont a média sokszor torzít: csak a szélsőségeket és rendkívüli eseményeket emeli ki, az átlagosról nem kapunk hírt.
1.kép: Szabadtűz, főzőlap és tűzhely a Dollár utca különböző helyeiről. Forrás.

            Anna Rosling Rönnlund svéd szociológus, a Gapminder[1] egyik alapítója rájött, hogy az emberek életét nehéz megmutatni grafikonok és tiszta számadatok segítségével. Ráadásul sztereotípiák szerint gondolkodunk: két pólusra osztjuk a világot, a más kultúrákat idegennek és egzotikusnak látjuk. Hajlamosak vagyunk például, hogy szegények-gazdagok különbsége alapján osztályozzuk a különböző országok lakosait. Anna Rosling szerint mégis az azonos jövedelműek meglepően hasonló háztartási körülményekkel rendelkeznek bárhol is éljenek a világban. Az alkalmazás ezeket a különbségeket láttatja fényképek segítségével. A családok életét és háztartásait részletesen lefényképezték, és megcímkézték a képeket. Így 264 család 30 ezer fotója közül böngészhetünk különböző szempontok alapján. A szűrők és a könnyű kereshetőség miatt egyszerűen összehasonlíthatók a különböző életkörülmények.[2] Például egybe tudjuk vetni a főzési lehetőségeket különböző kultúrák között. (Lásd 1. kép).


Különbségek a világban – másképp
            A programot a https://www.gapminder.org/dollar-street/ címen érhetjük el. Az alkalmazásba nem kell regisztrálnunk, és magyarul is elérhető a legtöbb tartalom. Érdemes a letöltés után az oldal nyelvét magyarra állítani (jobbra felső menü). Elsőre képeket láthatunk családokról egy sorban. Címkeként látható az ország és az egy főre jutó jövedelem. A felső sorban pedig a program nevét adó Dollár Streetet (utcát) láthatjuk, rajta a négy családot szimbolizáló házacskával. Balra helyezkednek el a legszegényebbek, jobbra a legtehetősebbek – ha a képre húzzuk az egeret, megláthatjuk, hogy az adott háztartás hol helyezkedik el a képzeletbeli utcában.
2.kép: A Collo Ocoro család Bogotábaól (Kolumbia) Forrás.

            Ha rákattintuk egy képre, akkor kinagyítjuk a képet, és egy rövid leírást találhatunk a családról. Megtudhatjuk, hogy kik ők, és miből élnek itt. Milyenek az életkörülményeik és milyen terveik vannak a jövőben. A kép mellett jobbra lenn találhatunk egy térképet, melyen a hely látható. Feljebb megnézhetjük az adott országban a programban szereplő többi háztartást (Minden család….-ban/ben). Végül, ha az Otthon meglátogatása fülre kattintunk, akkor megtekinthetjük a családról készült összes többi képet, és részletesebb leírást is kaphatunk. Európai szemmel megdöbbentő leírásokat találhatunk. Például a burundi (Afrika) Butoyi család fejenként havi 27 dollárból él: „A házban nincs villany, sem víz. Vizet gyűjteni 40 percet vesz igénybe egy vezetékes vízforrásból. Saját illemhelyiségük van a házon kívül. A családi költségvetés 80 százalékát költik élelmiszerre. Fával főznek, ezért Imelda heti 14 órát tölt fagyűjtésre.” A képek mind meg vannak címkézve, és meglepően részletesek. A ház kisebb részleteit is megfigyelhetjük, például bejárati ajtót, de megnézhetjük a mindennapi tisztálkodási eszközöket. Tényleg a családok belső világába kaphatunk betekintést: kitárul előttünk az emberek intim zónája is.

Hogyan élünk a világban?
            A családok életkörülményeit könnyű összehasonítani. A legfelső menüsorban balra a legördülő menüből kiválaszthatjuk az adott tényezőt (például vécék), majd országokat társíthatunk hozzá. Ha szűkíteni szeretnénk a jövedelmek alapján, akkor a Dollár utca két szélső értékét egy csúszkával szűkíthetjük vagy bővíthetjük. Az adott tényezőkhöz rövid áttekintő elemzést is kaphatunk a legördülő menüre húzva az egeret, például: „A magasabb jövedelemmel rendelkező családok, különösen a városokban, nagyobb hozzáféréssel rendelkeznek javított higiéniai létesítményekhez. Sok közepes jövedelmű otthonban használnak szellőztetett házon kívüli bidét egy mély gödörrel, így védve az élelmiszert és vízforrást a szennyeződéstől.”


Házi feladat a Dollár utca tanulmányozásához



1)    Válassz ki három családot három különböző jövedelmű országból (alsó-középső-felső)!

2)    Röviden hasonlítsd össze a családok életét!

3)    Hasonlítsad össze a háztartásokat legalább 10 különböző dolog fényképe alapján!

4)    Másolj be képeket a leírásod illusztrálásához!

5)    Használd fel a következő fogalmakat a megfelelő módon!

kulturális globalizáció, gazdasági globalizáció, társadalmi különbségek, társadalmi különbségek növekedése, triád, analfabétizmus, népességnövekedés, periféria, identitás (hovatartozás), szolgáltatások

6)    Készítsd el saját háztartásod képeit a Dollár utcára! Címkézd be képeid, és készítsd el a megfelelő háttéranyagot. Ehhez segítséget találsz a honlapon.


Lehetséges iskolai felhasználás
            Az alkalmazást nemcsak földrajz- vagy társadalomismeret órán lehet hasznosan felhasználni, hanem jó segítség lehet történelem, idegennyelv, etika vagy akár osztályfőnöki órán is. A tapasztalat alapján a tanulók nagy lelkesedéssel böngészik a képeket. Sokszor meglepetésként éri őket, az hogy emberek milyen negatív vagy pozitív körülmények között élnek. Akár még a legkisebbek is komoly összefüggéseket fogalmazhatnak meg a képek alapján. Az alább megosztott feladat elsősorban 10. gimnáziumi osztálynak készült, de megfelelő egyszerűsítéssel más korosztályok is sikerrel használhatják[3].

A cikk megjelent:
Közoktatási Vezető, 2019. április, 12-13. o.



[1] A Gapminder programjáról részletesen beszámoltunk. Lásd -  Guba András: Élő grafikonok – A Gapminder iskolai felhasználása, Közoktatási Vezető, 2016. február, 18-19. o.
[2] Érdemes megtekinteni Anna Rosling TED Talk videóját egy bővebb áttekintéshez: https://goo.gl/m3uXzg

[3] Forrás: Erik Schneiders alapján https://goo.gl/6GXtTT



 

No comments:

Post a Comment