Beszámoló a Digitális Konferencia 2017-ről

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán megrendezésre kerülő pedagógiai konferencia központi témája a digitális tér volt. A konferencia résztvevői arra kerestek válaszokat, hogy a digitális tér milyen módszertani lehetőségeket nyújt az oktatáshoz. Ebben a térben hogyan tudja megtalálni a helyét a pedagógus és a tanuló, hogy eredményesen végezze munkáját. A következőkben a plenáris ülés előadásait tekinthetjük át.

Szabadnak születtünk

            Gyarmathy Éva tartotta az első plenáris előadást a konferencián. Az előadó az emberiség kultúrtörténetében és gondolkodásmódjában történő paradigmaváltásokról beszélt. A paradigmaváltásokhoz kapcsolódóan természetesen az oktatáshoz való viszonyunk is gyökeresen megváltozott.

            Az előadó szerint a digitális pedagógia egy szemléletet jelent. Egy olyan szemléletet, ami a változásra rugalmasan fókuszál, hiszen a mai oktatási világban szinte minden mozog, változik: a környezet, és a gyerek is. A mozgás tartja igazán életben az agyunkat – a tanulás tulajdonképpen stimuláció. Ha szabaddá és mobillá tesszük magunkat, utat találunk a sikeresség felé is.

            Gyarmathy Éva felvázolta az emberiség kulturális korszakait, és az ezek közti váltásokat. A nomád ember a vadászatból, gyűjtögetésből élt, minden bizonytalan volt körülötte, a különböző változó helyzetek megoldása adta a túlélés zálogát. A letelepedett földművelő ember viszont rendszerben gondolkodott - kialakult az írásbeliség, és az intézményesített oktatás. A helyhezkötöttséghez kapcsolódik az írásbeliség és a módszeres oktatás. Ez a néhány ezer év viszont az egész emberiség történetéhez képest rövid szakaszt ölel fel. Kérdés, hogy ehhez a fajta gondolkodáshoz képes volt-e alkalmazkodni idegrendszerünk? Ha nem, akkor ez választ adhat a tanulási zavarok okára.

            Végül a nomád ember gondolkodásával párhuzamba állította az infokummunikációs kort. A mai kor is hasonló kihívásokkal állítja szembe az oktatást: folyton változik, folyamatosan problémákat kell megoldanunk. A 21. századba született gyerekek is a tevékenységek segítségével tanulnak. Az fejleszti őket leginkább, amit önmaguktól vállalnak és örömmel csinálják. Ha ezeket a tevékenységeket az oktatásba is át tudjuk emelni, akkor a pedagógiánk is sikeres lesz. (Lásd keretes lejjebb.)

Tevékenységek az optimális tanulási környezethez

•  Megosztás – új utak a kapcsolatokban

• Identitás áthelyezés – a létezés új módjai

•  Mobilitás, határok átlépése – új utak a világok között

•  Kommunikációs határok átlépése – új utak az idő-tér dimenzióban

•  Játék – a szimulációk biztonságában tanulás

• „Buherálás”– új kapcsolat a dolgokhoz

Forrás: Misley, i. m. 15. o.

Versengés helyett együttműködés

            Rémán Izabella az üzleti világból érkezett, és a munkáltatók oldaláról mutatta be a 21. századi digitális tér kihívásait. Szerinte is történelmi változásnak lehetünk tanúi: beléptünk a negyedik ipari forradalomba, amit sokan a nagy váltásnak írnak le. A paradigmaváltás szereplői különböző sebességgel reagálnak a változásokra. Sajnálatos, hogy a közoktatás intézményei a leglassabbak. (1. ábra)

1. ábra: Reagálóképesség a változásra: 

az állami szféra rugalmatlannak mutatkozik

Előadásában ismertette a Deloitte tanácsadó cég óriástanulmányát, melyben az egész világra kiterjedő munkaerőpiaci folyamatokat vizsgálják. A tanulmány alapján a jövő munkahelye az organikus, önszerveződő csoportoknak kedvez, ahol nem az a fontos, hogy kinek, hanem az, hogy kivel dolgoznak a munkavállalók. Az ilyen módon szerveződő csoportokban több egyéni felelősség jut a tagoknak. A csapatok 1-3 évig dolgoznak egy-egy projekten, és nem specializáltak: többféle szakmai tudás és személyiség kerül egy csoportba. A csapat folyamatosan szembenéz valós idejű és transzparens értékeléssel.

Ehhez kapcsolódóan a tanulás formái és intézményei is gyökeresen megváltoznak. A hagyományos, lineáris oktatási folyamat helyett egy dinamikusan változó rendszerben kell gondolkodiuk a tanulóknak. Ebben a világban nem az a fontos, hogy mi történt a múltban, csak a mai tudás, képességek, és az ehhez kapcsolódó igények fontosak. Az új kihívásoknak megfelelően tanulócsoportok jöttek létre, amikben cégek és egyének fognak össze a hatékony fejlesztés érdekében. Ez a fajta tanulás viszont már nem helyhez és személyhez kötött a digitális világ lehetőségei miatt.

Az előadó általános pedagógiai tanácsokkal zárta előadását. Szerinte a folyamatos fejlődés záloga a bizalom és biztonság. Ha a diákok a leértékelés, bukás, megsemmisülés kockázata nélkül kísérletezhetnek, akkor hatékony állampolgárokká, a céloknak megfelelő megoldásokat találó közösségi emberekké válhatnak.

Hogyan lesz az oktatás digitális Magyaországon?

            Horváth Ádám szerint a digitális oktatás feltételeit kell biztosítani. A digitális írástudáshoz nem elég a közösségi médiaoldalak „nyomogatása”, a tanulóknak egy sokféleképpen felhasználható digitális kompetenciacsomagot kellene elsajátítaniuk. Ezt elősegítendő hozták létre a Digitális Oktatási Stratégát (DOS-t). A DOS nem egy eszköz, hanem egy folyamatot ír le: a folyamat végére a tanulók egy 21. századnak megfelelő digitális kompetenciával kellene hogy rendelkezzenek. A DOS által felvázolt kompetenciacsomag elsajátítására viszont nem elég az iskolai informatikaoktatás, hanem gyakorlatilag minden más tantárgynak kellene segíteni ezt a folyamatot. Egy rendszerszintű változásra volna szükség, ahol a tantestület összes tanára segíti a kompetencia fejlesztését.

 

2. ábra: A résztvevők a digitális tér kihívásaival ismerkedhettek.  

Forrás: goo.gl/Cyua4L

            Az előadó hangsúlyozta, hogy a gyerekeket egy változó világ kihívásaira kell felkészítenie, amiben a digitális ismeret fontos, hiszen az átfogó lexikális tudást lehetetlen elsajátítani az információs forradalom miatt. Pozitív példaként kiemelte a dániai Lego-központ pedagógiai módszereit: nincsenek fix osztályok, termek, órák. A gyerekeket a közös feladat köti össze, amit csoportban dolgoznak ki.

            A jövőben a tanár szerepe gyökeresen megváltozik: olyan személlyé válik, aki a célt jelöli meg a diákok számára. Az előadó szerint a diákok napról napra 40 milliárd forint értékű digitális eszközzel jönnek az iskolába, amit aztán a tanárok kikapcsoltatnak. A jövőben ezért nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a saját eszközhasználatra. Végezetül az előadó célként jelölte meg, hogy a pedagógusok digitális munkáját pénzzel is támogassák, hiszen ez nagyon sok töbletterhet jelent az ezt használók számára.

Források

A konferencia hivatalos weboldala: http://digitalispedagogus.hu/

Digitális konferencia 2017 ‘Digitális tér’ konferenciakötet, szerk. Misley Helga (http://digitalispedagogus.hu/konferenciakotet/ )
Indexkép:  http://maximulation.com/wp-content/uploads/2017/11/digital_pedagogy_conference-1920x1200.png


A cikk megjelent:

Digitális tér – Beszámoló a Digitális Konferencia 2017-ről

Közoktatási Vezető, 2017. december, 18-19. o.