Milyen
eszközöket és alkalmazások használok az órámon? Ezeket milyen típusú
feladatokra alkalmazom? Hogyan fejlődhetek az IKT-használatban? A következő
kérdésekre válaszokat találhatunk, ha a kutatók által felvázolt modelleket
vizsgálunk a pedagógusok és a diákok IKT-használatáról. Így visszajelzést is
kaphatunk módszereink és eszközeink minőségéről és mennyiségéről, egyben egy
fejlődési perspektívát is kijelölhetünk módszereinkkel kapcsolatban.
Infokommunikációs
technológiai modellek az oktatásban
1.ábra. A SAMR-modell.
Forrás: Puentedura i.
m., 2. o.
|
A mostani cikk olyan modelleket mutat be,
amit pedagógiai szakemberek dolgoztak ki az IKT-eszközök használatának
értékeléséről és mélységéről. A modelleket megnézve mi is képet kaphatunk az
IKT-használatunkról. Egyben lehetőségeket is láthatunk arról, hogy milyen úton
érdemes fejleszteni IKT-módszereinket: a magasabb szinteket megvizsgálva példákat
találhatunk arra is, hogy még milyen módon lehet a digitális oktatási
módszereinken javítani. Az alábbiakban nemcsak a modellek elméleti bemutatására
kerül sor, hanem gyakorlati példákat is bemutatunk, hogy a mindennapi életben
is jól fel lehessen használni a pedagógiai kutatások eredményeit.
A SAMR-modell
A modell kidolgozása Ruben R. Puentedura
nevéhez fűződik, aki honlapján[ii] a témával kapcsolatos
cikket és előadásait folyamatosan megosztja angol nyelven. A modell egy
értékelési sémát ad, melyben különböző szinteken használják fel a pedagógusok
az IKT-t. A szintek neve az angol kezdőbetűkből áll – Substitution (Helyettesítés); Augmentation
(Kiterjesztés); Modification
(Módosítás); Redefinition
(Újraértelmezés) [iii]. A szintek leírását az
1. ábra mutatja be. Az első két szintet a szerző hangsúlyozásként írja le, a felsőbb két szintet pedig átalakításként. A szerző abból a
feltételezésből indul ki, hogy minél magasabb szinten használjuk az IKT-val
támogatott feladatokat, annál jobban módosítjuk, alakítjuk át az eredeti, nem
digitális feladattípusokat.
A szintek megértéséhez gyakorlati példákat
érdemes megvizsgálni. Az alábbiakban tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok példái
találhatóak meg[iv].
Irodalom – Történet leírása
Eredeti feladat: a diákok kézzel
leírják a történetet papíron
Helyettesítés: Szövegszerkesztő
segítségével begépelik a történetet számítógépbe
Kiterjesztés: Néhány, a
szövegszerkesztőhöz kapcsolódó alkalmazást használnak fel (helyesírásellenőrző,
szinonimaszótár, szavak számlálása, stb.)
Módosítás: A kész szöveget a
diákok egy blogon vagy wikin megosztják. Osztálytársaik és tanáruk
visszajelzéseket adhatnak.
Újraértelmezés: Multimédiás
eszközök (képek, hiperlinkek, beillesztett videók, stb.) segítségével
elkészítenek egy digitális munkát, például egy flipbookot.
Földrajz – Régió vagy város bemutatása
Eredeti feladat: a diákok papíron
kivágott képek segítségével egy posztert készítenek
Helyettesítés: Ppt segítségével készítenek
egy bemutatót.
Kiterjesztés: Digitális
tartalmak segítségével (képek, hiperlinkek, beillesztett videók, stb.) készítenek
egy internetes posztert.
Módosítás: Egy földrajzi
brosúrát készítenek el, melyben a fenti digitális tartalmak és ezen kívül saját
készítésű videó van.
Újraértelmezés: A Google Föld
programja segítségével egy digitális térképet szerkesztenek, melyet megosztanak
az interneten, és kollaboratív munka keretében kiegészíttetik más tanulókkal.
Nyelvóra – Mobileszközök a tanórán[v]
Helyettesítés: Nyelvi szöveg
diktálása: a diákok mobileszközeikbe gépelik a szöveget, például egy sms-t. A
kész szöveget megosztják a többiekkel.
Kiterjesztés: Lánctörténet
létrehozása: miután feltöltötték történetüket a netre, csoportmunkában
kiegészítik egymás történeteit a diákok.
Módosítás: A tanulók rövid
prezentációt készítenek mobileszközük segítségével. A prezentációt elpróbálják,
kijavítják, és csak a végső szerkesztett verziót osztják meg a többiekkel.
Újraértelmezés: A mobileszközbe
beépített GPS segítségével különböző helyekre mennek, és közben a helyhez
kapcsolódó nyelvi feladatokat oldanak meg.
|
Modell a diákok konstruktív
internethasználatáról
A Microsoft PIL programja alapján
kidolgozott modell[vi]
szerint a diákok különböző szinten használják az ITK-eszközöket, ami
kapcsolódik a tudás konstruktív felhasználásához, a valós életben megjelelő
problémák megoldásához és az innovációhoz. (2. ábra)
2. ábra: A diákok IKT-használata
Forrás: 21st Century
Learning Design, 29. o.
|
A tudás felhasználása akkor
érvényesül, ha új tudást szereztek meg a diákok, és ezt valamilyen módon
alkalmazni tudták valós életben megjelenő problémák megoldásához. A innováció
kapcsolódik a tudásmegosztáshoz is: az innovatív tanulók kreatív módszerekkel
tudják megosztani tudásukat. Az így megosztott tudást a többi felhasználó,
vagyis az osztálytársaik, kortársaik is hasonlóképpen alkalmazni tudják a
későbbiekben.
Önreflexió és
módszerhasználat
Látható, hogy a két modell a tanulók és a
diákok oldaláról közelíti meg az IKT-használatot. Mivel ma már az IKT
használata kikerülhetetlen, a pedagógusoknak fontos szerepe van abban, hogy a
IKT-t milyen mélységben, milyen eszközökre és célokra alkalmazza. A fentebb
bemutatott modellek alapján egy önreflexiót is készíthetnek IKT-használatukra
vonatkozóan, és ebből kiindulva pozitív irányba változtathatnak módszereiken.
[i] Hogyan kezdjem el? – Tanácsok az IKT-s
oktatásban járatlan pedagógusok számára, Közoktatási Vezető, 2016.
december, 20-21. o.
[v] Hockly, N. (2012), Mobile learning, ELT Journal,
ccs064.
[vi] 21st Century Learning Design, Student Work Rubrics,
Microsoft Partners in Learning, 2012. https://goo.gl/k66EK0
A cikk megjelent:
IKT-modellezés
– Hogyan használják a tanárok és a diákok az IKT-t?
Közoktatási Vezető, 2017. június, 20-21. o.
No comments:
Post a Comment