Saturday, 23 December 2017

Hogyan használják a tanárok és a diákok az IKT-t?



Milyen eszközöket és alkalmazások használok az órámon? Ezeket milyen típusú feladatokra alkalmazom? Hogyan fejlődhetek az IKT-használatban? A következő kérdésekre válaszokat találhatunk, ha a kutatók által felvázolt modelleket vizsgálunk a pedagógusok és a diákok IKT-használatáról. Így visszajelzést is kaphatunk módszereink és eszközeink minőségéről és mennyiségéről, egyben egy fejlődési perspektívát is kijelölhetünk módszereinkkel kapcsolatban.
 


Infokommunikációs technológiai modellek az oktatásban
A Közoktatás Vezető korábbi számaiban már beszámoltunk arról, hogyan kezdheti használni az IKT-eszközöket az abban járatlan pedagógus[i]. A cikkben tanácsokat adtunk ahhoz, hogy egy IKT-eszközök használatában bizonytalan pedagógus hogyan kezdje el az első lépéseket. 
1.ábra. A SAMR-modell.
Forrás: Puentedura i. m., 2. o.
 
A mostani cikk olyan modelleket mutat be, amit pedagógiai szakemberek dolgoztak ki az IKT-eszközök használatának értékeléséről és mélységéről. A modelleket megnézve mi is képet kaphatunk az IKT-használatunkról. Egyben lehetőségeket is láthatunk arról, hogy milyen úton érdemes fejleszteni IKT-módszereinket: a magasabb szinteket megvizsgálva példákat találhatunk arra is, hogy még milyen módon lehet a digitális oktatási módszereinken javítani. Az alábbiakban nemcsak a modellek elméleti bemutatására kerül sor, hanem gyakorlati példákat is bemutatunk, hogy a mindennapi életben is jól fel lehessen használni a pedagógiai kutatások eredményeit.


A SAMR-modell

A modell kidolgozása Ruben R. Puentedura nevéhez fűződik, aki honlapján[ii] a témával kapcsolatos cikket és előadásait folyamatosan megosztja angol nyelven. A modell egy értékelési sémát ad, melyben különböző szinteken használják fel a pedagógusok az IKT-t. A szintek neve az angol kezdőbetűkből áll – Substitution (Helyettesítés); Augmentation (Kiterjesztés); Modification (Módosítás); Redefinition (Újraértelmezés) [iii]. A szintek leírását az 1. ábra mutatja be. Az első két szintet a szerző hangsúlyozásként írja le, a felsőbb két szintet pedig átalakításként. A szerző abból a feltételezésből indul ki, hogy minél magasabb szinten használjuk az IKT-val támogatott feladatokat, annál jobban módosítjuk, alakítjuk át az eredeti, nem digitális feladattípusokat.
A szintek megértéséhez gyakorlati példákat érdemes megvizsgálni. Az alábbiakban tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok példái találhatóak meg[iv].

Irodalom – Történet leírása
Eredeti feladat: a diákok kézzel leírják a történetet papíron
Helyettesítés: Szövegszerkesztő segítségével begépelik a történetet számítógépbe
Kiterjesztés: Néhány, a szövegszerkesztőhöz kapcsolódó alkalmazást használnak fel (helyesírásellenőrző, szinonimaszótár, szavak számlálása, stb.)
Módosítás: A kész szöveget a diákok egy blogon vagy wikin megosztják. Osztálytársaik és tanáruk visszajelzéseket adhatnak.
Újraértelmezés: Multimédiás eszközök (képek, hiperlinkek, beillesztett videók, stb.) segítségével elkészítenek egy digitális munkát, például egy flipbookot.

FöldrajzRégió vagy város bemutatása
Eredeti feladat: a diákok papíron kivágott képek segítségével egy posztert készítenek
Helyettesítés: Ppt segítségével készítenek egy bemutatót.
Kiterjesztés: Digitális tartalmak segítségével (képek, hiperlinkek, beillesztett videók, stb.) készítenek egy internetes posztert.
Módosítás: Egy földrajzi brosúrát készítenek el, melyben a fenti digitális tartalmak és ezen kívül saját készítésű videó van.
Újraértelmezés: A Google Föld programja segítségével egy digitális térképet szerkesztenek, melyet megosztanak az interneten, és kollaboratív munka keretében kiegészíttetik más tanulókkal.

NyelvóraMobileszközök a tanórán[v]
Helyettesítés: Nyelvi szöveg diktálása: a diákok mobileszközeikbe gépelik a szöveget, például egy sms-t. A kész szöveget megosztják a többiekkel.
Kiterjesztés: Lánctörténet létrehozása: miután feltöltötték történetüket a netre, csoportmunkában kiegészítik egymás történeteit a diákok.
Módosítás: A tanulók rövid prezentációt készítenek mobileszközük segítségével. A prezentációt elpróbálják, kijavítják, és csak a végső szerkesztett verziót osztják meg a többiekkel.
Újraértelmezés: A mobileszközbe beépített GPS segítségével különböző helyekre mennek, és közben a helyhez kapcsolódó nyelvi feladatokat oldanak meg.



Modell a diákok konstruktív internethasználatáról

            A Microsoft PIL programja alapján kidolgozott modell[vi] szerint a diákok különböző szinten használják az ITK-eszközöket, ami kapcsolódik a tudás konstruktív felhasználásához, a valós életben megjelelő problémák megoldásához és az innovációhoz. (2. ábra)
2. ábra: A diákok IKT-használata
Forrás: 21st Century Learning Design, 29. o.

            A tudás felhasználása akkor érvényesül, ha új tudást szereztek meg a diákok, és ezt valamilyen módon alkalmazni tudták valós életben megjelenő problémák megoldásához. A innováció kapcsolódik a tudásmegosztáshoz is: az innovatív tanulók kreatív módszerekkel tudják megosztani tudásukat. Az így megosztott tudást a többi felhasználó, vagyis az osztálytársaik, kortársaik is hasonlóképpen alkalmazni tudják a későbbiekben.

Önreflexió és módszerhasználat

Látható, hogy a két modell a tanulók és a diákok oldaláról közelíti meg az IKT-használatot. Mivel ma már az IKT használata kikerülhetetlen, a pedagógusoknak fontos szerepe van abban, hogy a IKT-t milyen mélységben, milyen eszközökre és célokra alkalmazza. A fentebb bemutatott modellek alapján egy önreflexiót is készíthetnek IKT-használatukra vonatkozóan, és ebből kiindulva pozitív irányba változtathatnak módszereiken.


[i] Hogyan kezdjem el? – Tanácsok az IKT-s oktatásban járatlan pedagógusok számára, Közoktatási Vezető, 2016. december, 20-21. o.
[iii] Ruben R. Puentedura, SAMR: First steps, 2010. https://goo.gl/BHbr1k
[v] Hockly, N. (2012), Mobile learning, ELT Journal, ccs064.
[vi] 21st Century Learning Design, Student Work Rubrics, Microsoft Partners in Learning, 2012. https://goo.gl/k66EK0

A cikk megjelent:
IKT-modellezés – Hogyan használják a tanárok és a diákok az IKT-t?
Közoktatási Vezető, 2017. június, 20-21. o.


No comments:

Post a Comment