A saját eszközök felhasználása az oktatásban 2. rész

BYOD – 2. rész

Ha megismerjük a saját mobileszközök használatának előnyeit és hátrányait az oktatásban, kérdések merülhetnek fel bennünk az eszközök mindennapi használatával kapcsolatban. A továbbiakban megnézhetjük, hogy milyen lépéseket érdemes megtennünk, ha alkalmazni szeretnénk ezeket a pedagógiai munka során. A cikk második felében konkrét lehetőségeket mutatunk be az eszközök használatára.

Lépések a BYOD megvalósításához

Lépések a BYOD megvalósítására 1)   A különböző szereplők informálása és bevonása 2)   Felelős csapat összeállítása 3)   A háttérinfrastruktúra fejlesztése 4)   A szoftveres infrastruktúra fejlesztése 5)   Portál létrehozása 6)   Házirend kialakítása 7)   Tanmenet és tananyagok fejlesztése 8)   Az eszközök átgondolása 9)   Fejlesztés tervezése Forrás: BYOD Planning… i.m. 1. o.

            Az alábbiakban áttekinthetjük azokat a lépéseket, melyeket érdemes megtennünk, hogy a tanítás folyamata során hatékonyan használhassuk a BYOD-ot. Ezek a lépések egyben döntések sorát is hozzák magukkal. Egy sor fontos dolgot el kell döntenünk attól kezdve, hogy milyen tanulóközösség használja az eszközöket a hardver-szoftver problémákon át az adatbiztonságig. A lépések aszerint módosulhatnak, hogy egy tanulócsoportra vagy egy egész intézményre alkalmazzuk a BYOD módszereit.

            Az online oktatástechnológiai folyóirat, a K-12 Blueprint 9 pontban[1] összeszedte, hogy mely lépéseket tartja a legfontosabbnak a BYOD bevezetéséhez. (Lásd keretes írásunkat).  A cikk amerikai esettanulmányokra és példákra alapján írta össze a pontokat, amelyeket akár a magyar közoktatásba is át lehet ültetni. Látható, hogy a lépések akár egy egész intézmény egészére kiterjedő döntéséket és változtatásokat is magában foglalhatnak. Viszont ezek a lépések akkor is segítséget adhatnak a felmerülő problémák áttekintéséhez, ha csak kisebb perspektívákban gondolkozunk.

Házirend a digitális viselkedéshez 1)   A helyes viselkedés normái a digitális világban – pozitív visszacsatolás 2)   Nem megengedett viselkedés konkrét esetei 3)   A szabályok megszegésének következményei Forrás: BYOD Planning… i.m. 6. o.

            Ha figyelmesebben megnézzük a pontokat, akkor láthatjuk, hogy a bevezetéshez alapos tervezés, több irányba történő kommunikáció és folyamatos értékelés szükséges. Például fontos azt áttekinteni, hogy a szülők jelentős része anyagilag is tudja támogatni a bevezetést. Ha a tanulók adott részének nincs megfelelő eszköze, akkor más források (céges és alapítványi támogatások, vagy pályázatok) felé kell nézni. Fontos megvizsgálni azt is, hogy a Wifi-rendszer bírja-e a jelentősen megnövekvő adatforgalmat, illetve hogyan tudjuk a sokféle eszközt szoftveresen egybehangolni. A házirend kialakításánál egy iskolai életben is felhasználható digitális etikettet érdemes felvázolni. (Lásd keretes írásunkat.) Érdemes azt is átgondolni, hogy a különböző digitális eszközöket, például a PC-et milyen esetben milyen feladatokra használják a munka során. Azt is hasznos lehet megvizsgálni, hogy milyen eszközöket ajánljanak megvételre.

BYOD a mindennapokban

            Az alábbiakban valós oktatási helyzeteket láthatunk, melyek felhasználásával módszereinken színesíthetünk vagy változtathatunk. Abonyi-Tóth Andor és Turcsányi-Szabó Márta magyarul megjelent M-learning kötetében részletesen leírja a mobil eszközök lehetséges felhasználásait.[2] (1. ábra) A különböző felhasználási lehetőségeket és tevékenységeket az adott tanulói csoport képességeihez és lehetőségeihez lehet igazítani.

1.ábra. Forrás: Abonyi-Tóth i. m. alapján

 

Ha megnézzük a lehetséges tevékenységeket, különböző applikációkat használhatunk fel különböző tantárgyak keretében. Az alábbiakban említett alkalmazások nagy részéről a Rendszergazda rovat ismertetésiben is részletesen beszámoltunk. Információkereséshez többek között biológia tantárgyból különösen alkalmasak a különböző határozók, például az MME madárhatározója. Kollaboratív csoportmunka keretében nyelvórákon szókártyákat szerkeszthetünk például a Quizlet programjával. Több diák közös munkájának eredményeképpen tantárgytól függetlenül létrejöhet egy online poszter vagy gondolattérkép is. A mobileszközök akár fizikai folyamatok viszonylag pontos mérésére is alkalmasak. Az iskolánkban szervezett digitális témahét keretében a Föld különböző szélességein levő besugárzást modelleztük mobiltelefonokkal. Ehhez egyszerűen csak a mobiltelefonok fényképezéshez való fénymérőjét kellett felhasználni.[3] A mobileszközöket jól fel lehet használni online szavazáshoz is. Például a Kahoot programjával hasznos ismétlő kéréseket tehetünk fel a diákoknak, akik egy online kvíz segítségével azonnal visszajelzést kaphatnak válaszaikra. A tanulók részére online dolgozatot is létrehozhatunk a Redmenta vagy a Socrative programjával. Iskolai projekteket is nagyon egyszerű dokumentálni saját mobileszközökkel.

Végezetül azoknak, akik szeretnének a BYOD témájában mélyebben tájékozódni, Havassy András IKT-vel foglalkozó módszertani blogját[4] tudjuk ajánlani. A blogban a gyakorló pedagógus a mindennapokban felmerülő problémák lehetséges megoldásait írja le, például hogyan használjuk hatékonyan és gyorsan a meglévő wifit, vagy milyen szabályokat érdemes bevezetni a mobiltelefonhasználattal kapcsolatban. Konkrét elvégzett projektjeit írja le és értékeli. Ezen kívül részletesen ír a felhasználható alkalmazások előnyeiről és hátrányairól.

---

[1] BYOD Planning and Implementation Framework (Keretrendszer a BYOD tervezésére és bevezetésére) - https://www.k12blueprint.com/sites/default/files/BYOD-Planning-Implementation.pdf

[2] Dr. Abonyi-Tóth Andor, Dr. Turcsányi-Szabó Márta, A mobiltechnológiával támogatott tanulás és tanítás módszerei, (https://goo.gl/Vv4f4r), 81-82. o.

[3] A projekt részletes leírása megtalálható: https://player.nkp.hu/play/183861/false/undefined

[4] https://havassy.wordpress.com/