A Gapminder programjáról - nemcsak földrajzosoknak

Mindig is érdekelt, hogyan lehet adatokat úgy megjeleníteni, hogy ne csak számsorokat kapjunk. A vizuális megjelenítés hatékony eszköze lehet a grafikon. Viszont a grafikonok statikus állapotúak, a kapcsolódó időbeli és térbeli változásokat már egy másik ábrán kell bemutatni. Ezen a problémán segíthet a Gapminder programja.

A programról

Az ingyenes alkalmazás fejlesztésében több szervezet is részt vett, többek között az ENSZ, a Google és több egyetem. A program tervezése, kivitelezése és terjesztése elsősorban svéd egyetemi tanárokhoz kötődik. A fejlesztők szerint az alkalmazást azért hozták létre, hogy az emberekkel globális gazdasági, társadalmi adatokat osszanak meg közérthető formában: színes, interaktív grafikonok segítségével. Az oktatásban való felhasználást külön kiemelik, szerintük a globális tudatosságról és a fenntartható fejlődésről könnyen szerezhetnek ismereteket a diákok a program segítségével.

A Közoktatás Vezető magazin hasábjain már többször szó esett grafikonokról és felhasználásukról (Lásd: Adatvizualizáció – 2013. november; Képek adatokból – 2014. január; Demográfiai robbanás – 2015. november), viszont a Gapminder sok tekintetben szintetizálja a grafikonok segítségével felhasznált oktatási alkalmazások tulajdonságait.

Hogyan működik a program?

            A programot a http://www.gapminder.org oldalról lehet letölteni. Regisztráció nem szükséges használatához. Online alkalmazása is lehetséges, de számítógépünkre is letölthetjük a Gapminder Desktop nevű programot, amivel internetes csatlakozás nélkül is készíthetünk grafikonokat. A program angol nyelvű, de alapfokú nyelvtudással is könnyen elsajátíthatjuk használatát. A program saját adatbázissal rendelkezik, tehát nem nekünk kell az adatokat betáplálnunk, viszont nagyon sokféle módon mutathatjuk be.

            A kezdőoldal letöltése után a felső menüsorban a Gaminder World menüvel érdemes kezdeni a program megismerését. Betöltés után példaként egy buborékokból álló grafikon ugrik elő, ami összekapcsolja a születéskor várható élettartamot (Y-tengely) az országok gazdasági fejlettségével (X-tengely). (1. ábra) Első látásra bonyolult lehet a nézet, de jobban megvizsgálva, gyorsan áttekinthető felülettel találkozunk. 

1. ábra: Mitől függ, hogy meddig élünk?

A buborékokra húzva egerünket, megjelenik a buborék felirata (ebben az esetben az ország neve). A buborékok nagysága az országok népességét szimbolizálják: minél nagyobb a buborék, annál nagyobb az ország népességszáma. A buborék színe azt a régiót mutatja, ahova az adott ország tartozik. (Például Magyarország Európa és Közép-Ázsia régiójához tartozik – a régiókat jobbra fenn is láthatjuk). Ha jobban megnézzük a grafikont, akkor láthatjuk, hogy a két mutató között egyenes arányosság van, vagyis az emberek annál tovább élnek, minél gazdagabb országban laknak. Idáig a grafikon egy jól működő interaktív program lenne, de jobban megvizsgálva, gyakorlatilag minden változót módosíthatunk az ábrán.

            Megnézhetjük, például, hogy a két mutató kapcsolata hogyan változott a történelemben. Ha alul a balra Play (Lejátszás) gombra kattintunk, akkor a buborékok megelevenednek, és mozgásukkal mutatják az időbeli változást. Ilyenkor a háttérben az adott évszámok is változnak. Meg lehet azt is nézni, hogy egy vagy több adott ország mutatói hogyan változtak: ilyenkor a buborékra kell kattintani, és a buborékok egy vonalat húzva mutatják helyüket. (Jobbra alul a Trails – útvonalak – gombra kattintva kikapcsolhatjuk ezt a funkciót).

            Az adott országokat nemcsak a grafikonról választhatjuk ki, hanem jobbra középen a Select (Kiválaszt) menüben ábécé-sorrendben megtalálhatjuk az összes országot. A program talán legjobb funkciója, hogy a mutatókat is megváltoztathatjuk. A tengelyek feliratánál levő fekete háromszögre kattintva újabb mutatókat választhatunk ki. A statisztikai adatok csoportosítva vannak, például választhatunk környezetvédelmi, demográfiai vagy oktatási adatokat. A több száz mutató egymással kapcsolatba hozható, mert a másik tengelyen is ki lehet választani az adott statisztikai adatsort. Így például megnézhetjük, hogy milyen kapcsolat van a GDP/fő és az egy anyára jutó gyerekek száma között.

A Gapminder az iskolában

            A program tantárgyaktól független felületet ad. Jó lehet használni több tantárgyhoz kapcsolódóan, például történelemből, matematikából, földrajzból, társadalomismeretből. Jól lehet alkalmazni szemléltetéshez, de interaktív feladatokat is lehet hozzá kapcsolni.

Gyakorlatban kipróbáltam egy kapcsolódó feladatot földrajzból 10. osztályban, és szerintem jól működött: a gyerekek jól megértették az összefüggéseket, és áttekinthető képet kaphattak a világgazdasági folyamatokról. Egy bevezető óra keretében bemutattam a diákoknak a program működését, és megbeszéltük az elemzés szempontjait. (Lásd információs doboz). Egy rövid esszét kellett elkészíteniük a program segítségével. Több mutató kapcsolatáról is lehetett írni. Az elkészült esszéket e-mailben küldték el. Mivel magát a grafikont is meg lehet osztani, így könnyedén tudtam elemezni munkájukat. Az elkészült esszék jól sikerültek. Többen egzotikus országot választottak példaként, de sokan kíváncsiak voltak Magyarország mutatóinak változásaira is: ebben az esetben többen még indokokat is meg tudtak fogalmazni a változásokhoz kapcsolódóan.
Megjelent: Közoktatás Vezetői, 2016. február, 18-19.o.