Ötletek a wikik
iskolai felhasználásához
Mára a Wikipédia az internet egyik legtöbbet
látogatott honlapjai között van. Bármilyen keresés során több, mint valószínű,
hogy találkozunk egy Wikipédia szócikkel, amit akár információforrásként is
alkalmazhatunk. A különböző wikiket viszont, mint például a Wikipédiát, nemcsak
egyirányú olvasóként használhatjuk, hanem igazi web 2.0-es alkalmazásként
információt cserélhetünk diákjainkkal is.
Mi az a wiki?
A wiki hawaii eredetű szó, és gyorsat
jelent. (Érdekességképpen megjegyezhető a hawaii nyelv egyik tulajdonsága, ha
valamit fokozni akar, akkor megismétli a szót: így például a nagyon gyors
repülőtéri buszokat wiki wiki néven
nevezi.) Az internet világában wikinek hívunk minden olyan oldalt, amit
meghatározott szerkesztők, vagy éppen bárki szabadon szerkeszthet. A
szerkesztés folyamatát mindenki nyomon követheti, és a mások által szerkesztett
tartalmakat is módosíthatja. Közösségi médiáról van szó: igazi web2-es
alkalmazás egy wiki, az internetes felhasználók nemcsak információfogyasztók,
hanem tartalommegosztók is egyben. Mindenki lehet olvasója, szerkesztője, vagy
írója az adott wikinek.
Hogyan működik a
Wikipédia?
A Wikipédia a már ismertetett wiki és az enciklopédia szavak összerántásából ered. Alapvetően egy hatalmas,
online, szabadon szerkeszthető lexikon. A statisztikák hatalmas számokról
tanúskodnak: közel 300 nyelven majdnem 5 millió szócikket írtak meg önkéntesek
ingyen. A digitális információs korszak egyik jelképének tartják, hiszen addig
nem látott információmennyiséget gyűjtöttek össze a nem papíralapú közösségi
projekt keretében. (1. ábra)
A Wikipédia szerkesztése három,
egymással szorosan összefüggő alapelven nyugszik: ellenőrizhetőség, semleges
nézőpont, nem első közlésforrás. Az első alapelv szerint a szócikkek forrásaira
mindig utalni kell. Érdekes módon nem az igazságtartalom a legfontosabb ezen
elv szerint, hanem a források visszakereshetősége. A második elv alapján fontos
a szerkesztők számára a semleges nézőpont megtartása. Fontos, hogy az adott
problémát több szemszögből bemutassák. Például, ha a Széchenyi-Kossuth vitáról
ír valaki, akkor nem javasolt Kossuth érveiről húsz sort írni, míg Széchenyi
érveit csak megemlíteni két sorban. Végül a Wikipedia nem hivatott új
publikációkat, felfedezéseket megjelentetni, a feladata csupán annyi, hogy a
meglevő forrásokat elemzi, összehasonlítja, vagy ezekből általánosabb
következtetéseket von le. Szerintem a fenti alapelvek fontosak lehetnek
diákjaink számára is, ha bármilyen tananyagot osztanak meg az interneten.
Megbízható-e a
Wikipédia?
A Wikipédia egy olyan
információforrás, amit bárki – beleértve a lelkes laikusokat is, vagy
nyilvánvalóan hiányos tudással rendelkezőket – szerkeszthet, sok hibát rejthet.
Komoly forrásként egyáltalán nem ildomos hivatkozni rá tudományos-akadémikus
művekben.
Más részről viszont gondoljuk bele
abba, hogy egy szakértők által szerkesztett nyomtatott enciklopédia is mennyi
hibát rejthet. Érdekes játék lehet hibákat keresni a Wikipédiában olyan
szócikkekben, amiben szakértőknek érezzük magunkat. Személy szerint eddig nem
nagyon találtam nyilvánvaló hibákat az enciklopédiában. (Ennek ellenére sokszor
találkoztam sekélyes szócikkekkel, bennünk kisebb elírásokkal vagy pongyola
megfogalmazással.) Érdemes megnézni egy-egy szócikk szerkesztési történetét is
(jobb felső menü - laptörténet). Itt
láthatjuk, hogy az adott lapon mennyien dolgoztak, és kisebb változtatásokat is
nagyobb viták előzhettek meg.
Szerintem az általános iskolai vagy
gimnáziumi oktatásban jól használható forrásként a Wikipédia. Hiszen általános
kezdeti áttekintést adhat a diákoknak egy-egy témában. A kapott információ
segítségével komolyabb források után is kutathatnak. Viszont fontos a
pedagógusnak megismertetni a diákokkal a szerkesztés folyamatát. Fontos
megjegyeznünk továbbá, hogy kritikával kezeljék az oldalakat (ez minden
internetes forrásra igaz, nemcsak a Wikipédiára). Másrészt, ha felhasználják az
adott forrást, mindenképpen utaljanak rá. Így taníthatjuk meg a tanulók számára
a helyes forráskezelést.
Tanulói wikik
A Wikipédia szerkesztői egyértelműen
kérik, hogy pedagógusok ne adják fel házi feladatnak szócikkek írását
motiválatlan diákoknak[1]. Ennek ellenére például projektmunka
keretében hatékonyan lehet szerkeszteni oldalakat: ilyenkor a diákok
csoportosan dolgozhatnak egy-egy szócikk kimunkálásán, és visszajelzéseket
adhatnak egymásnak. Ebben az esetben a tanárok szerepe is más, nemcsak kiadja a
házi feladatot, hanem ő is közös szerkesztőjévé válik az oldalnak.
Iskolai
feladat céljából nemcsak a Wikipédia használható fel, az interneten más olyan
felületek is találhatók, amelyen egy iskolai csoport közösen hozhat létre
dokumentumokat. Ilyen program lehet a PBworks[2] vagy a Wikifoundry[3]. Minkét program angol
nyelvű ugyan, de alapfokú felhasználói nyelvtudással könnyen elsajátítható
használatuk. Az oldalakat lehet nyilvánossá tenni, de le lehet korlátozni az
adott közösségre (osztályra) is. A programok regisztráció után hasonló
felülettel működnek. Oldalakat hozhatunk bennük létre, amelyet megoszthatunk
szerkesztésre diákjainkkal. A programok szerkesztőablaka egy egyszerű szövegszerkesztő
programot idéz. (2. ábra)
Ezeket a programokat jól lehet
felhasználni bármilyen közös projektmunkához. Például érettségi tételek
kidolgozásához. A diákok az általuk a kidolgozott tételek felöltik az
elkészített felületre. A többiek egyrészt továbbszerkeszthetik a tételeket, de
véleményezhetik azokat is. A pedagógus itt is fontos moderátor szereppel
rendelkezik: visszajelzéseket ad a diákok munkájával kapcsolatban mennyiségi és
minőségi szempontból. A pedagógus szerepe ezen kívül a netikett betartatása,
például fel kell hívni a diákok figyelmét a kritikák helyes megfogalmazására, a
mások által feltöltött tartalmak szerkesztésének elveire is.
Összességében jó barátunk lehet egy wiki
az iskolai munkában, hasznos információforrás lehet a tanulók számára, illetve
motiválhatja munkájukat a kollaboratív web 2.0-ás felhasználás. Viszont itt is
fontos megtartani a kereteket, és a pedagógusnak koordinálnia kell a tanulók
wikin történő munkáját.
Megjelent: Közoktatási Vezető 2015. május 18-19. o.
No comments:
Post a Comment