Ötletek a QR-kódok iskolai
felhasználásához
Mostanság azért foglalkoztat az
okostelefonok iskolai használata annyira, mert a tanulók szinte
elválaszthatatlanok a kezükben levő kütyüktől, és csak zavarja őket – és
bennünket pedagógusokat is – az iskolai munkában. Ezzel együtt ezeket az
eszközöket akár a pedagógiai munka szolgálatába is állíthatjuk a keretek helyes
kijelölésével és motiváló feladatok kiadásával. A Rendszergazda februári számában bemutattunk egy alkalmazást,
mellyel könnyen motiválhatjuk diákjainkat egy ingyenes szavazórendszer
használatával. A mostani számban egy másik alkalmazásról lesz szó, mely szerint
egy kép (vonalkód) segítségével könnyedén és gyorsan megtalálhatunk internetes
tartalmakat (oldalakat, szövegeket, képeket, videókat, stb.) Az alkalmazás felhasználásával
a diákok figyelmét olyan információtartalmakra irányíthatjuk a technológia
segítségével, amit maguktól valószínűleg nem tennének meg.
Mi is az a QR-kód?
A QR-kód szó az angol quick response (gyors válasz) szavakból
ered. A kód tulajdonképpen egy kétdimenziós vonalkód, mellyel internetes
tartalmakhoz kapcsolódhatunk. (1. ábra) A négyzet alakú pixelekből álló képet
egyszerűen csak lefényképezzük okostelefonunkkal vagy iPod-unkkal, majd a gép
felismerve az ábrát a megfelelő internetes oldalra irányít. Így nem kell az
adott oldal címét (URL-jét) begépelnünk. Az alkalmazást először az autóiparban
használták, mert így könnyen meg lehetett címkézni, majd azonosítani
alkatrészeket. Később a cégek fontos marketingeszköze is lett, mivel így
könnyen el lehet érni a megfelelő fogyasztóközönséget. Elterjedését csak
segítette az okostelefonok robbanásszerű növekedése is. Például egy járókelő az
utcán egy érdekes hirdetésre lesz figyelmes, és többet akar megtudni az adott
termékről. Lefényképezi a QR-kódot okostelefonjával, ami egyből a termék
honlapjára irányítja, ahonnan kellő háttérinformációt kaphat.
QR-kódok az
iskolában
Az alábbi példák olyan alkalmazások
használatán alapulnak, melyek angol nyelvűek ugyan, de kezelésük könnyen
elsajátítható alapszintű felhasználói nyelvtudással is. A programok támogatják
a magyar nyelvű ékezeteket.
Kincsvadászat
A Classtools[1] programja segítségével
olyan feladatsort hozhatunk létre diákjainknak,
A honlapon regisztráció nélkül
készíthetünk jól használható tananyagokat. A kezdő oldalon a Get started! (Kezdj!) gombbal egy új
ablak nyílik meg. Az ablak első sorában nevet adhatunk kérdéseinknek. Ezek után
a kérdéseket gépeljük be a következő mezőbe adott séma alapján. (kérdés*válasz;
kérdés2*válasz2, stb.) A válaszokat a diákok nem láthatják. (2. ábra) Érdemes
ide beírni a következő kérdés helyét is a válaszokhoz, mert így könnyebben
találnak rá a diákok a megfelelő kódra. Alul a Create the QR Challenge (Hozd létre a QR kihívást) gombra kattintva megkapjuk a kérdések QR-kódjait. Ezek
után nem marad más dolgunk, csak kinyomtatjuk a kódokat, és helyet találunk
nekik.
Mivel nem biztos, hogy mindenkinek van
okostelefonja, ezért érdemes a diákokból olyan csoportot szervezni előzetesen,
ahol legalább egy QR-kódot is leolvasó telefon található. Értékelésnél egy
pontot kapnak a tanulók akkor, ha sikerült dekódolniuk a kérdést, majd további
egy pontot kapnak, ha sikerült jó válaszokat is adniuk.
Ennek az alkalmazásnak az az előnye,
hogy egyszerre tudjuk szerkeszteni az összes kérdést, majd az összes QR-kódot
egyszerre egy lapon kapjuk meg. A QR Code Maker[2] és a QR Stuff[3] programjával ugyan
egyenként kell a kódokat szerkeszteni, másrészt viszont sok más előnnyel is
rendelkeznek. Nemcsak egyszerű szövegeket (plain
text), hanem más internetes tartalmakat (internetes címeket, névjegyeket,
telefonszámokat, videókat, stb.) is alakíthatunk át QR-kóddá. Másrészt a
kódokat különböző színekkel hozhatjuk létre, így más tanulói csoportnak más
színben nyomtathatjuk ki.
Virtuális múzeum
Az osztályteremben vagy az iskolában
kiállítást rendezhetünk valódi tárgyak gyűjteményéből vagy poszterekből. A
tárgyak mellé tehetünk plusz információkra mutató QR-kódokat, amit a gyerekek
letölthetnek. Ezekből a plusz információkból feladatlapot is szerkeszthetünk,
így jobban motiválhatjuk diákjainkat. Ha poszterekből nyílik házi kiállítás,
akkor a gyerekek kiegészíthetik anyagjaikat QR-kódokkal. Ezek mutathatnak saját
maguk által készített további virtuális poszterekre, infografikákra,
képregényekre, stb. ezek elkészítéséhez pontos leírásokat lehet találni a Rendszergazda[4]
korábbi számaiban.
A QR-kódokat kapcsolhatjuk egy
valódi sétához is. Ha városismereti versenyt szervezünk, akkor például szobrok
vagy épületek oldalához tehetünk blue tackkel kódokat, így többet tudhatnak meg
a gyerekek az adott helyről. Parkokban fákhoz vagy növényekhez téve a
kinyomtatott lapokat a növényekhez mutató oldalakhoz irányítjuk a diákokat.
Előnyök és
hátrányok
Lehet azon vitatkozni, hogy mennyi
értelme van a QR-kódok használatának az iskolában. Hiszen egyszerűen csak
kinyomtathatjuk, leírhatjuk a kérdéseket vagy az információkat egy papírra, és
felragasztjuk az osztályterem megfelelő helyén. A diákok így is játszhatnak
kincskeresős játékot, és a tanárnak sem kell annyit előzetesen készülnie.
Amíg viszont a diákok számára
érdekességnek, újdonságnak számít a
módszer, változatosságot adhat a tanórai munkában, és talán nagyobb érdeklődést
kelthetünk tanulóinkban is. Ugyanakkor a hagyományos módszerrel való
szervezéshez képest nem biztos, hogy többet kell készülni így, az elkészült
QR-kódokat eltehetjük, de elmenthetjük is digitálisan. Ráadásul a kérdéseket is
el lehet menteni a honlapokon, és újra lehet szerkeszteni őket.
Megjelent: Közoktatási Vezető, 2015. április 18-19.
[4] Közoktatási Vezető, 2013. január – Olló helyett egér (a digitális
poszterekről); 2013. október – Történet
képekből (képregényekről); 2013. november – Adatvizualizáció (infógrafikákról)
No comments:
Post a Comment