Segítség az
e-portfólió védéséhez
A
pedagógusok minősítési eljárásának során a pedagógusoknak nemcsak az
e-portfoliót kell feltölteniük, hanem meg kell védeniük is. Az alábbi cikk a
védésre való felkészülésben segít egyrészt a kapcsolódó leírások
ismertetésével, másrészt gyakorlati tanácsokat ad a védés sikeres
megtartásához, a prezentáció kivitelezéséhez.
Hogyan történik a
védés?
Miután a pedagógusok e-portfóliójukat
november 30-ig feltöltötték, a minősítési eljárás befejezéseként védésen
vesznek részt. Az Oktatási Hivatal Útmutató
a pedagógusok minősítési rendszeréhez című kiadványában ismerteti az
e-portfólió védésének menetét és részleteit[1]. A Pedagógus I. és a
Pedagógus II. minősítési eljárásán magára az e-portfólióra és a védésre
összesen 50%-ot kapnak a pedagógusok a minősítés során. Ez azt jelenti, hogy a
megszerezhető pontszámok felét innen szerzi a minősítésre jelentkező, vagyis
jelentősen befolyásolja az egész eljárás végső eredményét. Másrészt látható,
hogy maga a védés együtt adja az e-portfólióval az 50%-os pontszámot, nem külön
értékelik a prezentációt.
A védés előtt a pedagógusok a minősítő
bizottság tagjaitól írásban kérdéseket kapnak, melyek elsősorban az
e-portfólióban leírtakhoz kapcsolódnak. Ezek a kérdések nem vizsgakérdések
lesznek, hanem a portfólió egyes részeihez kapcsolódnak. Ha a bizottság tagjai
úgy tartják, hogy egyes kompetenciák nem kellőképpen lettek bemutatva, vagy nem
teljesen világosak egyes részek a portfólióból, rákérdezhetnek. Kérdéseket
kaphatnak a portfóliót védők a szakmai életútjukkal kapcsolatban, vagy
érvelhetnek pedagógiai módszereik mellett. A megkapott kérdésekre a válaszokat
beépíthetik prezentációjukba.
A védés összesen 60 percet vesz igénybe,
de a prezentáció ajánlott időtartama 15 perc. Az útmutató szerint digitális
bemutató alapján kell bemutatni a pedagógus szakmai-pedagógiai munkásságát.
Mivel a pedagógus digitális anyagot használ prezentációjához, ezzel IKT-s
jártasságát is bizonyítja, illetve ez alapján is pontozza a bizottság IKT-val
kapcsolatos kompetenciáit, indikátorait.
Készülés a védésre
Tóth Mária és Fűrész Edit minősítési
szakértők prezentációjukban négy pontban foglalták össze a felkészülés menetét[2] (lásd 1. ábra). Az alábbi
cikkben elsősorban az utolsó pont kerül részletes bemutatásra. Az elkészítés
folyamata során a pedagógusok három szakaszon mennek át (lásd 2. ábra).
Mivel az előadást digitális formában kell
létrehozni, először ki kell választani azt a megfelelő programot, amivel
előadásunkat szerkeszthetjük. A legáltalánosabb prezentációszerkesztő program a
Power Point, amivel diák sorát készíthetjük el. A magyar fejlesztésű Prezi
segítségével pedig egy felületen hozhatunk létre látványos prezentációt. (A
Prezi használatával és lehetőségeivel részletesen foglalkoztunk a Közoktatási
Vezető Rendszergazda rovatában 2013
szeptemberében.) Tulajdonképpen mindegy, hogy milyen alkalmazást választunk, a
lényeg, hogy magabiztosan tudjuk használni a programot, és hatékony
prezentációkat készítsünk el.
A tervezés
stádiumában el kell döntenünk, hogy milyen sorrendben fűzzük fel diáinkat,
milyen rend szerint szerkesztjük előadásunkat. Quintilianus, a nagy római
retorikus szerint a szónoki beszéd „egész test legyen, ne csak tagok halmaza”[3]. Lehetséges jó megoldás
lehet időbeni sorrendben bemutatni a pedagógiai életutat, de más logikai
sorrendet is választhatunk. Kiindulási elv lehet az e-portfólió nyolc
alapkompetenciája. Ebben az estben a pedagógiai munkásságot a kompetenciák
alapján mutathatjuk be példák segítségével. Más nem konvencionális grafikai
sémát is elképzelhetnek váznak a kreatívabbak: például egy osztályteremben
barangolunk, vagy az általunk használt tankönyvek alapján mutatjuk be
tevékenységünket.
A szerkesztés
során ki kell választanunk a prezentáció megfelelő dizájnját. Érdemes
esztétikus felületet kiválasztani, akár a felajánlott témákból. A betűtípus
kiválasztásánál fontos, hogy jól olvasható legyen, ne túl díszített. (A
szekértők az úgynevezett talp nélküli – sans-serif – betűtípusokat ajánlják, mert
jobban lehet olvasni őket. Ilyen például: Arial, Calibri, Verdana, stb.)
Érdemes odafigyelni a láthatóságra is: kék háttéren kék betűk nem mutatnak jól.
Nagyon fontos, hogy ne írjunk le
mindent, ami el akarunk mondani. Elég csak vázlatpontokat szerkeszteni, amivel
a hallgatóság figyelmét felhívjuk, a diákon a sok szöveg elvonja a figyelmet zsúfoltságával.
Az animációk kiválasztásánál érdemes kattintásra
megjelenítendő szövegrészeket szerkeszteni. Nem ajánlott extra animációkat
kiválasztani, mert csak elterelik a figyelmet. Előre beállított vetítés sem
hatékony, mert nem tudhatjuk, milyen sebességgel fogunk előadni. Számos hibát
véthetünk még a szerkesztés során, az internet tele van tanulságos rossz és jó
példákkal, érdemes rákeresni. Talán Don Mcmillan komikus előadása mutatja meg
legjobban a kínosan rossz prezentációk hiányosságait[4].
Az előadásra való készülés során alapvető fontosságú a gyakorlás. Ajánlatos,
hogy többször több helyen adjuk elő a prezentációt. Érdemes jóindulatúan
kritikus kollégáinkat megkérni, hogy hallgassák meg előadásunkat, és mondjanak
véleményt róla. Az előadás szövegét leírhatjuk, de nem igazán ajánlott, mert
túlságosan kötődhetünk a leírt szöveghez. Egy bő vázlat hasznosabb lehet.
Tudatosan figyelnünk kell az előadás nyelvi megformáltságára, előre érdemes
megfogalmazni gondolatainkat, és szépen érthetően artikulálva elmondani. A nem
nyelvi elemek többek között fontos figyelni a gesztikulációra és a mimikára.
Gondoljuk bele, milyen hatású lesz előadásunk, ha például a prezentáció során
idegesen vakargatjuk fejünk búbját, vagy grimaszokat vágunk.
Az elkészült portfólió sikeres megvédése a
minősítési eljárásban nagy mértékben határozza meg a minősítés végső
eredményét. Egy jól megtervezett prezentációval, ami egészében és részleteiben
jól megtervezett és kimunkált, mindenképpen elérhetjük a kitűzött célunkat.
Megjelent: Közoktatás Vezető, 2015. január 18-19. o.
[3] Quintilianus, Marcus Fabius, 2009.
Szónoklattan. Kalligram Kiadó,
Pozsony. 504. o.
No comments:
Post a Comment