Ágas-bogas rajz a környezetvédelemről
Nemrégiben
megkértek diákjaim, hogy vegyek részt a diáktanács szakmai munkájában. A
tanulók egy ökoiskola tervéről kérték, hogy beszélgessünk. Egy olyan tervet
vagy dokumentumot szerettek volna létrehozni, mely tükrözi iskolánk
környezetvédelmi célkitűzéseit. Nagyon megörültem a felkérésnek, mert több
környezetvédelmi pályázaton vettünk részt tanulókkal, de ezek mindig tanári
kezdeményezésre indultak, nem a tanulók oldaláról. Ebben az esetben pedig pont a
diákok indítványozták a közös munkát. Másrészről pedig még nem készült egy
ilyen átfogó dokumentum az iskolával és a környezetvédelmi tervekkel
kapcsolatban.
Elkezdtem
gondolkozni arról, hogy megbeszélésünk a tanulókkal milyen módon folyjon, és
hogyan tehetnénk minél inkább hatékonnyá. Egy ilyen megbeszéléskor ugyanis
nagyon el lehet veszni a részletekben, és túl sok idő elmehet anélkül, hogy
használható eredménye lenne a találkozónak. Ekkor jutottak eszembe a
gondolattérképek. Jó vizuális segédletek lehetnek akkor, amikor egy közös
tervről beszélgetünk. A továbbágazó ötleteket így valamilyen módon
irányíthatjuk rajzunkkal, de egy dokumentum is készül a megbeszéltekről.
A beszélgetés
jól sikerült: körülbelül egy óra alatt létrehoztunk egy használható
gondolattérkép-vázlatot, amit közösen alkottunk. Eddig a pontig hagyományos módszerekkel
dolgoztunk: egy A3-as lapot keresztbe fektettünk, és arra kerültek az ötletek. Úgy
döntöttünk, hogy az iskola honlapján osztjuk meg digitálisan az ötlettérképet,
olyan módon, hogy mások is tovább tudják szerkeszteni az anyagot. Így egy sokak
által ismert és többek által szerkesztett dokumentum jöhet létre. Alább egy
példa látható a www.mind42.com programjával
elkészült gondolattérképről.
A
gondolattérképeknek vagy fogalomtérképeknek (angolul mind maps) nagy szakirodalma van. A kreatív pedagógia irányzatában
kiemelten fontos szerepet kapott, mivel nem lineáris, balról-jobbra való
olvasásra készteti a tanulókat, hanem a lap több irányába is. Így jobban
megmaradhatnak tudásanyagok, mert a vizuális memória is segíthet előhívni az
információkat. Jól alkalmazható összefoglalók és vázlatok készítésére, mert
nemcsak szavakat vagy mondatokat írhatunk bele, hanem ábrákkal is
színesíthetjük a fogalomtérképet.
Ha definiálni
próbáljuk a fogalomtérképeket, akkor egy központi gondolat vagy fogalom köré
logikai kapcsolatban levő, ágszerűen szerveződő további ötleteket értjük
alatta. Egyszerűen lehet csak egy vázlat, vagy feladatok sora is. (A fenti
példánkban nemcsak az ökoiskola megvalósítási irányait vázoltuk fel, hanem egy
megvalósítási tervet is felrajzoltunk.)
Fogalomtérkép buborékokból
Az interneten
megtalálható online gondolattérképek közül a www.bubbl.us
programját mutatnám be részletesen. A program előzetes regisztráció után
ingyenesen használható.
Belépés után
középen egy buborék található, melyből a következő módokon hozhatunk létre gondolattérképeket.
Ha a buborék közepére kattintunk, akkor egy szövegdoboz nyílik meg, és
beírhatjuk a gondolattérkép közepében elhelyezkedő központi fogalmat. Ha ezután
a kurzort ráhúzzuk finoman a buborékra, akkor egy szerkesztőablak nyílik meg a
buborék mellett.
Ha a bal oldalon látható
sárga ikonban a T betűre kattintunk, akkor a betűszínt tudjuk beállítani, ha a
sárga négyzetre, akkor a hátteret. Mindkettő funkcióban adott színeket is
választhatunk (Palette), de kiválaszthatjuk
a színeket saját ízlésünk alapján is (Custom).
Az A betű felett és alatt levő nyilakkal a szöveg nagyságát növelhetjük vagy
csökkenthetjük. A Connect gombbal
bármely buborékot összekapcsolhatjuk bármely más buborékkal, úgy, hogy az ikon
kattintása után az egeret lenyomva tartjuk, és az adott buborékhoz kapcsoljuk az
alapbuborékot. A Delete gombbal pedig
egyszerűen kitörölhetjük a buborékot. Ha a buborék alján levő vízszintes
vonalat tartalmazó ikonra kattintunk, akkor visszacsomagolja az összes
buborékot a főbuborékba, vagyis „visszacsomagolódnak” az elkészült buborékok az
alapbuborékba. A buborék alján levő másik ikonra (téglalap csillaggal)
kattintva pedig újabb albuborékot hozhatunk létre. Ha pedig új mellékbuborékot
szeretnék a főbuborékkal egy szinten, akkor a jobb szélen levő ikonra
kattintsunk. Ilyenkor nem kapcsolja össze az főbuborékkal az új buborékot,
hanem nekünk kell bejelölnünk a kapcsolatot. Ha kapcsolatot jelző vonalra
kattintunk, akkor adhatunk nevet is a kapcsolatnak. Az elkészült buborékokat
kedvünk szerint mozgathatjuk.
A bal felső
szerkesztőpanelen a Zoommal
nagyíthatjuk vagy kicsinyíthetjük az ábrát, a Fit gombbal pedig a képernyőhöz igazíthatjuk a buborékos képünket.
Kinyomtathatjuk, de exportálhatjuk a fájlt htm formátumban. Az elkészült
fogalomtérképünket meg is tudjuk osztani a jobb oldali panelen levő gombbal
(piros nyíllal jelölve a mellékelt ábrán). Egy linket kaphatunk (Read-olny link to sheet), ha el
szeretnénk valakinek küldeni, vagy beágyazni is tudjuk (HTML embed code). Sajnos több felhasználó csak akkor tudja
szerkeszteni, ha fizetünk is a programért. Ezen kívül háromnál több ötlettérképet
is csak akkor tudunk elmenteni, ha további összeget fizetünk.
Hogyan használjuk a buborékokat tanórán?
Ismétlésre. Egy adott témát feldolgozva hasznos összefoglaló
buborékos ábrát lehet létrehozni. A tanulókat kérjük meg, hogy a füzetükbe
hozzanak létre egy gondolattérképet, majd közösen készítsük el a kivetítőn vagy
az interaktív táblán látható módon. Az elkészült rajzot ki lehet nyomtatni, vagy
meg lehet osztani a honlapon, így a dolgozatra való felkészülésben segédletként
szolgálhat. Ráadásul az ábrát közösen készítettük el! Például órán csináltuk
meg a Dunántúli-középhegység fogalomtérképét, melyből egy részlet látható.
Vázlatírásra web2-ben. A diákoknak kiadunk különböző, a tananyaghoz
kapcsolódó szövegrészleteket. Dolgozhatnak csoportban vagy egyesével. A
szövegből vázlatot kell létrehozniuk a program segítségével, (természetesen
ehhez számítógép szükséges). Ha a fogalomtérkép kész van, akkor a megosztási
linket feltöltik egy közös online helyre – például egy közösen szerkeszthető
google dokumentumba – és kérdéseket írnak hozzá. A többiek is fogják látni a
fogalomtérképet, és a kérdéseket is. A többiek feladata, hogy a kérdésekre
válaszoljanak. A tanár feladata pedig az, hogy szervezze a munkát: ki kinek a
kérdésére feleljen, és értékelje a válaszokat. Így egy közös fájlban web2-es
alkalmazással több szövegrészletet is fel lehet dolgozni.
Feladatszerkesztésre. Adott témában előre elkészítünk egy
gondolattérképet. Viszont üresen hagyunk egy-egy buborékot. A fogalomtérképet
kinyomtatjuk vagy megosztjuk (a mind42 alkalmazását megosztás után is tovább
lehet szerkeszteni). A tanulóknak kell a hiányzó buborékok helyeit kitölteni. Lehet
belőle nyílt válaszadást igénylő feladatot szerkeszteni, de előre megadhatjuk a
beírandó szavakat, szövegrészleteket. Segítségével látványos és könnyen
javítható feladatlapot vagy dolgozatot állíthatunk össze.
Vizuális segédletre. A tanulóknak adunk egy, már ismert tananyagról
készült gondolattérképet. Ennek segítségével kell a tananyagot elmondaniuk.
Nehezítésképpen kombinálhatjuk az előző feladattal: kihagyhatunk belőle
részleteket.
Ismétlésre lehet felhasználni a
gondolattérképet úgy is, hogy először egy teli ábrát adunk nekik, majd egyre
kevesebb szöveggel. Minden lépéskor el kell mondaniuk a tananyagot, a végén
csak a vázát kapják meg, gyakorlatilag addigra annyira rögzülhet a tudásanyag,
hogy kívülről tudják!
Toldalékok vizuális ábrázolására. Magyar nyelvtan oktatásában, vagy
idegen nyelv tanításában használhatjuk a gondolattérképet képzők, jelek és
ragok bemutatására. Más színnel jelöljük a különféle ragokat, és mindig további
toldalékokat rakhatunk a szótőhöz. A különböző toldalékokat különböző színekkel
jelölhetjük. Így egész szóbokrok jöhetnek létre. Segítségükkel láthatják a
gyerekek, hogy a képzők után jöhetnek jelek vagy ragok, de ragok után már nem
jöhet más toldalék. Megkérhetjük a gyerekeket, hogy minél többféle toldalékot
írjanak a szóhoz adott időre. Az elkészült fogalomtérkép alapján pedig
mondatokat írhatnak a toldalékolt szavakkal.
(Megjelent:
Közoktatási Vezető, 2012. november, 43-45. o.)
No comments:
Post a Comment