Friday 21 June 2013

Mind the map



Gondolattérképek az iskolában

Ágas-bogas rajz a környezetvédelemről
Nemrégiben megkértek diákjaim, hogy vegyek részt a diáktanács szakmai munkájában. A tanulók egy ökoiskola tervéről kérték, hogy beszélgessünk. Egy olyan tervet vagy dokumentumot szerettek volna létrehozni, mely tükrözi iskolánk környezetvédelmi célkitűzéseit. Nagyon megörültem a felkérésnek, mert több környezetvédelmi pályázaton vettünk részt tanulókkal, de ezek mindig tanári kezdeményezésre indultak, nem a tanulók oldaláról. Ebben az esetben pedig pont a diákok indítványozták a közös munkát. Másrészről pedig még nem készült egy ilyen átfogó dokumentum az iskolával és a környezetvédelmi tervekkel kapcsolatban.
Elkezdtem gondolkozni arról, hogy megbeszélésünk a tanulókkal milyen módon folyjon, és hogyan tehetnénk minél inkább hatékonnyá. Egy ilyen megbeszéléskor ugyanis nagyon el lehet veszni a részletekben, és túl sok idő elmehet anélkül, hogy használható eredménye lenne a találkozónak. Ekkor jutottak eszembe a gondolattérképek. Jó vizuális segédletek lehetnek akkor, amikor egy közös tervről beszélgetünk. A továbbágazó ötleteket így valamilyen módon irányíthatjuk rajzunkkal, de egy dokumentum is készül a megbeszéltekről.
A beszélgetés jól sikerült: körülbelül egy óra alatt létrehoztunk egy használható gondolattérkép-vázlatot, amit közösen alkottunk. Eddig a pontig hagyományos módszerekkel dolgoztunk: egy A3-as lapot keresztbe fektettünk, és arra kerültek az ötletek. Úgy döntöttünk, hogy az iskola honlapján osztjuk meg digitálisan az ötlettérképet, olyan módon, hogy mások is tovább tudják szerkeszteni az anyagot. Így egy sokak által ismert és többek által szerkesztett dokumentum jöhet létre. Alább egy példa látható a www.mind42.com programjával elkészült gondolattérképről.



Mire jó egy fogalomtérkép?
A gondolattérképeknek vagy fogalomtérképeknek (angolul mind maps) nagy szakirodalma van. A kreatív pedagógia irányzatában kiemelten fontos szerepet kapott, mivel nem lineáris, balról-jobbra való olvasásra készteti a tanulókat, hanem a lap több irányába is. Így jobban megmaradhatnak tudásanyagok, mert a vizuális memória is segíthet előhívni az információkat. Jól alkalmazható összefoglalók és vázlatok készítésére, mert nemcsak szavakat vagy mondatokat írhatunk bele, hanem ábrákkal is színesíthetjük a fogalomtérképet.
Ha definiálni próbáljuk a fogalomtérképeket, akkor egy központi gondolat vagy fogalom köré logikai kapcsolatban levő, ágszerűen szerveződő további ötleteket értjük alatta. Egyszerűen lehet csak egy vázlat, vagy feladatok sora is. (A fenti példánkban nemcsak az ökoiskola megvalósítási irányait vázoltuk fel, hanem egy megvalósítási tervet is felrajzoltunk.)

Fogalomtérkép buborékokból
Az interneten megtalálható online gondolattérképek közül a www.bubbl.us programját mutatnám be részletesen. A program előzetes regisztráció után ingyenesen használható.
Belépés után középen egy buborék található, melyből a következő módokon hozhatunk létre gondolattérképeket. Ha a buborék közepére kattintunk, akkor egy szövegdoboz nyílik meg, és beírhatjuk a gondolattérkép közepében elhelyezkedő központi fogalmat. Ha ezután a kurzort ráhúzzuk finoman a buborékra, akkor egy szerkesztőablak nyílik meg a buborék mellett.
Ha a bal oldalon látható sárga ikonban a T betűre kattintunk, akkor a betűszínt tudjuk beállítani, ha a sárga négyzetre, akkor a hátteret. Mindkettő funkcióban adott színeket is választhatunk (Palette), de kiválaszthatjuk a színeket saját ízlésünk alapján is (Custom). Az A betű felett és alatt levő nyilakkal a szöveg nagyságát növelhetjük vagy csökkenthetjük. A Connect gombbal bármely buborékot összekapcsolhatjuk bármely más buborékkal, úgy, hogy az ikon kattintása után az egeret lenyomva tartjuk, és az adott buborékhoz kapcsoljuk az alapbuborékot. A Delete gombbal pedig egyszerűen kitörölhetjük a buborékot. Ha a buborék alján levő vízszintes vonalat tartalmazó ikonra kattintunk, akkor visszacsomagolja az összes buborékot a főbuborékba, vagyis „visszacsomagolódnak” az elkészült buborékok az alapbuborékba. A buborék alján levő másik ikonra (téglalap csillaggal) kattintva pedig újabb albuborékot hozhatunk létre. Ha pedig új mellékbuborékot szeretnék a főbuborékkal egy szinten, akkor a jobb szélen levő ikonra kattintsunk. Ilyenkor nem kapcsolja össze az főbuborékkal az új buborékot, hanem nekünk kell bejelölnünk a kapcsolatot. Ha kapcsolatot jelző vonalra kattintunk, akkor adhatunk nevet is a kapcsolatnak. Az elkészült buborékokat kedvünk szerint mozgathatjuk.


A bal felső szerkesztőpanelen a Zoommal nagyíthatjuk vagy kicsinyíthetjük az ábrát, a Fit gombbal pedig a képernyőhöz igazíthatjuk a buborékos képünket. Kinyomtathatjuk, de exportálhatjuk a fájlt htm formátumban. Az elkészült fogalomtérképünket meg is tudjuk osztani a jobb oldali panelen levő gombbal (piros nyíllal jelölve a mellékelt ábrán). Egy linket kaphatunk (Read-olny link to sheet), ha el szeretnénk valakinek küldeni, vagy beágyazni is tudjuk (HTML embed code). Sajnos több felhasználó csak akkor tudja szerkeszteni, ha fizetünk is a programért. Ezen kívül háromnál több ötlettérképet is csak akkor tudunk elmenteni, ha további összeget fizetünk.

Hogyan használjuk a buborékokat tanórán?
Ismétlésre. Egy adott témát feldolgozva hasznos összefoglaló buborékos ábrát lehet létrehozni. A tanulókat kérjük meg, hogy a füzetükbe hozzanak létre egy gondolattérképet, majd közösen készítsük el a kivetítőn vagy az interaktív táblán látható módon. Az elkészült rajzot ki lehet nyomtatni, vagy meg lehet osztani a honlapon, így a dolgozatra való felkészülésben segédletként szolgálhat. Ráadásul az ábrát közösen készítettük el! Például órán csináltuk meg a Dunántúli-középhegység fogalomtérképét, melyből egy részlet látható.


Vázlatírásra web2-ben. A diákoknak kiadunk különböző, a tananyaghoz kapcsolódó szövegrészleteket. Dolgozhatnak csoportban vagy egyesével. A szövegből vázlatot kell létrehozniuk a program segítségével, (természetesen ehhez számítógép szükséges). Ha a fogalomtérkép kész van, akkor a megosztási linket feltöltik egy közös online helyre – például egy közösen szerkeszthető google dokumentumba – és kérdéseket írnak hozzá. A többiek is fogják látni a fogalomtérképet, és a kérdéseket is. A többiek feladata, hogy a kérdésekre válaszoljanak. A tanár feladata pedig az, hogy szervezze a munkát: ki kinek a kérdésére feleljen, és értékelje a válaszokat. Így egy közös fájlban web2-es alkalmazással több szövegrészletet is fel lehet dolgozni.
Feladatszerkesztésre. Adott témában előre elkészítünk egy gondolattérképet. Viszont üresen hagyunk egy-egy buborékot. A fogalomtérképet kinyomtatjuk vagy megosztjuk (a mind42 alkalmazását megosztás után is tovább lehet szerkeszteni). A tanulóknak kell a hiányzó buborékok helyeit kitölteni. Lehet belőle nyílt válaszadást igénylő feladatot szerkeszteni, de előre megadhatjuk a beírandó szavakat, szövegrészleteket. Segítségével látványos és könnyen javítható feladatlapot vagy dolgozatot állíthatunk össze.
Vizuális segédletre. A tanulóknak adunk egy, már ismert tananyagról készült gondolattérképet. Ennek segítségével kell a tananyagot elmondaniuk. Nehezítésképpen kombinálhatjuk az előző feladattal: kihagyhatunk belőle részleteket.
Ismétlésre lehet felhasználni a gondolattérképet úgy is, hogy először egy teli ábrát adunk nekik, majd egyre kevesebb szöveggel. Minden lépéskor el kell mondaniuk a tananyagot, a végén csak a vázát kapják meg, gyakorlatilag addigra annyira rögzülhet a tudásanyag, hogy kívülről tudják!
Toldalékok vizuális ábrázolására. Magyar nyelvtan oktatásában, vagy idegen nyelv tanításában használhatjuk a gondolattérképet képzők, jelek és ragok bemutatására. Más színnel jelöljük a különféle ragokat, és mindig további toldalékokat rakhatunk a szótőhöz. A különböző toldalékokat különböző színekkel jelölhetjük. Így egész szóbokrok jöhetnek létre. Segítségükkel láthatják a gyerekek, hogy a képzők után jöhetnek jelek vagy ragok, de ragok után már nem jöhet más toldalék. Megkérhetjük a gyerekeket, hogy minél többféle toldalékot írjanak a szóhoz adott időre. Az elkészült fogalomtérkép alapján pedig mondatokat írhatnak a toldalékolt szavakkal.
 (Megjelent:

Közoktatási Vezető, 2012. november, 43-45. o.)

No comments:

Post a Comment