Szófelhőből nem lesz eső

Egy vizuális IKT-s alkalmazás iskolai használata

Mivel töltsük az időt hasznosan az év végén?

Júniusban már nem nagyon ment a tanulás hatodikosaimnak. (Más osztályokban sem, de nekik különösen nem.) Természetismeret tanítok nekik, és harmincöten vannak az osztályteremben. Így olyan munkaformán törtem a fejem, ami érdekes, színes, forog, interaktív és mégis kapcsolódik a tanulmányokhoz. Egy látványos összefoglaló feladatot kerestem, ami megmozgatja a képzeletet.

-  Ma felhőket fogunk nézegetni! –kezdtem az órát.

-  Akkor kimegyünk az udvarra? –törtek ki hatalmas ujjongásban a gyerekek.

- Nem igazán, szófelhőket fogunk nézni – válaszoltam, - és bekapcsoltam az interaktív táblát. Annyira nem lettek lelkesek a tanulók a választ hallva, de azért valamennyire érdeklődve várták a feladatot.

-   Milyen időjárási jelenségre utal a következő felhő? – és kivetítettem a következő képet:

Mivel június 8. volt, kézenfekvő volt a válasz is: Medárd napi esőzések. Mivel már korábban tanultunk róla, sokan tudtak rá válaszolni. Természetesen ez kérdések egész sorát indította el részemről és részükről. Miért kerültek bele egyes szavak? Miért nagyobbak egyes szavak? Mi az oka az esőzéseknek? És így tovább. Az óra eltelt a kérdések megválaszolásával és más felhők elemzésével.

Házi feladatként megkértem őket, hogy készítsenek el ők is hasonló felhőket az éves tananyaghoz kapcsolódóan, küldjék el nekem a linket, és nyomtassák ki otthon. Megmondtam nekik, hogy a következő órán csoportos munkában foglalkozniuk kell egymás felhőivel, a legjobbakat pedig közösen meg is nézzük.

Hogyan működik a program?

A házi feladat kiadása előtt megnéztük az alkalmazás használatát részletesen. A program a www.wordle.net honlapról indul. A weblap angolul van, de még a hatodikosok is jól tudták használni. A felső menüsorban levő Create gombbal lehet felhőket készíteni. Itt be lehet másolni vagy írni szavakat (Paste in a bunch of text), vagy egy honlap címét be lehet írni, amiből felhőt készítenénk (Enter the URL…). A Go gombbal lesz kész a felhő. Annál nagyobb lesz a felhőben a szó, minél többször szerepel a beírt szövegben. Ezután még módosíthatjuk a hátteret, a betűszínt és a betűtípust. Ha nem tetszik a szavak sorrendje vagy elosztása (vízszintes vagy függőleges), azon is változtathatunk. A végén kinyomtathatjuk (Print…). Meg is oszthatjuk másokkal a linkjét (Save to public gallery…), a felugró ablakból ki lehet másolni az URL-t. A gyerekek is ezt a linket küldték el nekem.

Az ügyesebbek a www.tagxedo.com hasonlóan működő programjával egy képre is illeszthetik a szófelhőt. Itt is a főoldalon a Create gombbal lehet felhőt készíteni. A bal menüsorban a Load… gombra kattintva fájlból, honlapról vagy beírt szövegből tölthetünk fel szavakat. (Csak a Ctrl-C, Ctrl-V betűkombinációval lehet beilleszteni szövegeket.) Ebben az alkalmazásban is meg lehet változtatni a színeket, betűtípust, hátteret és szavak sorrendjét. A szófelhőt a Submit gombbal készíthetjük el. (A programban található betűtípusok nem mindig tudják felhasználni a magyar ékezetes betűket.)

Ami jelentősen megkülönbözteti a wordle alkalmazásától, hogy itt egy képre rá is lehet illeszteni a szavakat. Ezt az Options menü Shape gombjával lehet elkészíteni. Itt választhatunk a felajánlott ábrák közül, de mi is feltölthetünk ábrákat. Csak arra kell figyelni, hogy a kiválasztott ábra ne legyen túl részletes vagy tónusos, mert így nagyon nehézen tudja ráilleszteni a program a szöveget. Legjobban egy körvonalas rajz felel meg, mondjuk a Balatonról vagy egy virágról.

A mentés viszont sokkal összetettebb ebben az alkalmazásban, a Save/Share/Print… menüben többféle nagyságú képfájl és típus menthető el. Fel lehet tölteni az internetre, hogy linket kapjuk, de természetesen ki is lehet nyomtatni. A program még felajánl beágyazási lehetőségeket is. Segítségével könnyedén beágyazhatjuk honlapunkba vagy blogunkba az elkészült szófelhőt olyan méretben, amilyenben szeretnénk. A digitális alkalmazásban még az a nagyszerű, hogy az egerünket az adott szóra húzva „kiugranak” a szavak.

Milyen módon használhatjuk a tanításban?

A tanulók programok használatát elég jól elsajátították. Ezt a beadott házi feladatok színvonalán tudtam mérni. Az a tapasztalatom, hogy osztályonként csak néhány gyerek nem tudja megcsinálni a házi feladatot, a többiek elég jól el szokták készíteni. Azért kértem tőlük, hogy küldjék el a megoldott házi feladatok linkjét, hogy előzetesen tudjam őket értékelni. Így láthatom, hogy hány szóból, milyen minőségben, menyi erőfeszítéssel késztették el. Van, amikor szöveges értékeléssel is visszajelzek nekik e-mailben, de legtöbbször csak a hibásakat vagy javítandókat küldöm vissza. Így megvannak a gépemen a házi feladatok, és a legjobbakat, legötletesebbeket ki is tudom vetíteni a gyerekeknek. Ez különleges dicséretnek és jó motivációnak számít.

Hogyan alkalmazzuk a szófelhőket?

Mit visz a felhő?

A hatodik osztályban jól fel lehetett használni csoportmunkában a feladatot. Az elkészült, kinyomtatott felhőket behozták a diákok órára. Négy-öt fős csoportokat alkottak. Az egyik tanuló felmutatta felhőjét, és a többieknek ki kellett találni, mit „visz” a felhő. A válaszokat leírták. Utána közösen megbeszélték és értékelték. Az értékelés nem zajlott túl könnyen, mert sokan csak részleges jó választ adtak. A fenti példákból kiindulva a Balatont könnyen ki lehet találni, viszont a Medárd napi esőzésre olyan válaszok is születtek, hogy eső, esőmaximum, csapadék, stb. Ezek a válaszok nem olyan rosszak, de meg kell állapodni a diákokkal, hogy csak azt a választ fogadják el, amiből tényleg készült a felhő.

A csoportmunka körülbelül húsz percig zajlott. Ez után megkértem őket, hogy válasszák ki a csoportból azt a felhőt, amit a legtöbben helyesen kitaláltak. (Ha ugyanannyi helyes megoldás született, akkor szavazás alapján kellett dönteni.) Azt is kértem tőlük, hogy karikázzanak be egy szót ebből a kiválasztott felhőből. Az osztály előtt így nemcsak a felhő témáját kellett kitalálni a többieknek, hanem magyarázatot kellett adni arra is, hogy miért került bele az adott szó. Mivel már nekem megvolt az összes felhő digitálisan, csak ki kellett vetítenem a választott felhőt. Az interaktív táblán pedig bekarikázták a tanulók a kiemelendő szót.

Vázlatírás felhő segítségével

Sokszor adunk olyan házi feladatot a gyerekeknek, amikor egy szövegrészletből, olvasmányból vagy tankönyvfejezetből kell vázlatot készíteniük. Hagyományosan ez úgy történik, hogy otthon megcsinálják a füzetükbe, aztán ellenőrizzük. Viszont ugyanezt megcsinálhatják szófelhőkkel is, ha már tudják használni a programot. Úgyis leülnek a géphez facebookozni, hát megcsinálják a házi feladatot is, és elküldik tanáruknak. Sok tanítványomnak az volt a legmeglepőbb, hogy a számítógépet komoly tanuláshoz is lehet használni.

Egyik kollégám meg is kérdezte, hogy minek kell ezt az egészet bonyolítani, amikor hagyományosan is meg lehet oldani a vázlatírást. Szerintem így sokkal inkább lecsökken az óra előtti másolás veszélye, és otthon gondosabban kidolgozhatják a feladatokat.

Másrészt akár kedvet kaphatnak a vázlatíráshoz az új módszerrel. A végén pedig egy szép kézzel fogható produktumot kaphatnak, melyet ki is tehetünk a terembe díszítésként.

Osztálydíszítés

Mindig nagy gondban vagyok, főleg a gimnáziumi osztályokban, hogyan díszítsük ki a termet. Kisebbeknél talán könnyebb a probléma, mert saját rajzukat és munkáikat is kitehetjük. Viszont a nagyobbak sokszor húzzák az orrukat emiatt. Ebben is segíthet a szófelhő. Kitehetjük saját tananyaghoz készült munkáikat, de mást is, például kedvenc dalszövegeikből készült szófelhőt is.

Gondoltam olyanra is, hogy az osztály nevére (pl.: 9. D) illesztjük rá az osztálynévsort. Ami jól működhet papíron, jól alkalmazható digitálisan is. Igen jól felhasználható az alkalmazás iskolák vagy osztályok honlapjának díszítésére is. Mivel mind a kettő program szófelhője beágyazható a honlapokba, ezt könnyen megtehetjük. Sőt a Tagxedo programjával dinamikusabbá is tehetjük a weblapot.

A júniusi órákat okosan el tudtuk tölteni, talán a hatodikosok is jobban élvezték, mintha videóztunk vagy akasztófáztunk volna. Úgy gondolom, hogy nem kell mindenáron az IKT-s alkalmazásokat erőltetni, de mindenképpen hasznosak lehetnek. Ugyan szófelhőből semmiképp nem lesz eső, de hatékony óra esetleg. 
(Megjelent: 

Közoktatási Vezető, 2012. szeptember 43-45. o.)